D-vitamin gyerekeknek: mennyi a napi D-vitamin szükséglet, és melyek a legjobb készítmények?

Miért olyan fontos a D-vitamin gyerekeknek, és hogyan adagoljuk?

A D-vitamin gyerekeknek ma már ugyanannyira alapvető mikrotápanyagnak számít, mint a C-vitamin. A bevitelével kapcsolatban azonban számos kérdés merül fel. Kezdve attól, hogy mennyi a gyerekek napi D-vitamin szükséglete, egészen addig, hogy nyáron is van-e értelme szedni. Többek között ezt is megtudhatod következő blogbejegyzésünkből.

Napi D-vitamin szükséglet gyerekeknek - mennyit adjunk belőle és meddig?

A napi D-vitamin szükséglet  gyerekeknek (a hazai konszenzus alapján)  12 éves korig 400-1000 NE  (mértékegység a gyógyszertanban, 1 NE = 0,025 mcg kolekalciferol, azaz D3-vitamin), de kúraszerűen alkalmazva a napi 2000 NE is biztonságosan adagolható.

Fontos!

Az ajánlott minimum dózisok, pl. a 400 NE D-vitamin gyerekeknek éppen arra elegendő, hogy megakadályozza a csontlágyulás kialakulását. Hiányállapot esetén a napi D-vitamin szükséglet gyerekeknek 2000 NE-nél is több lehet, ennek mértékéről, és az adagolásról azonban ilyen esetben már a szakorvos dönt.

TUDTAD?

A jelenleg érvényben lévő D-vitaminnal kapcsolatos ajánlás 10 évvel ezelőtt készült, melyet 2021. tavaszán 4. alkalommal vizsgáltak felül a szakmai szervezetek, és a Semmelweis Egyetem vezetésével elkészült a legújabb D-vitamin konszenzus. 

Az őszi-téli időszak végéig, a mi éghajlatunkon nemcsak adható D-vitamin gyerekeknek, hanem erősen javasolt is! (Sőt, valójában mindenkinek, hiszen a magyar lakosság jelentős része a tél végére erősen D-vitamin hiányos).

D-vitamin gyerekeknek nyáron is!

Gondoltad volna, hogy nyáron is szükséges lehet a D-vitamin pótlás gyerekeknek? Meglepő, hiszen nyáron, az általános ajánlás szerint, ha 20 perces napon tartózkodás elegendő a napi D-vitamin szükséglet fedezéséhez.

Ez alapvetően igaz, azonban a D-vitamin szintézisének sikere több tényezőtől is függ, melyek, ha nem teljesülnek, akkor étrend-kiegészítő formájában is adható a D-vitamin gyerekeknek nyáron.

4 tényező, ami akadályozhatja a D-vitamin termelődését nyáron

• A legtöbb gyerek nem tartózkodik 20 percet a napon 10 és 15 óra között.
• A megfelelőbb ráadásul a déli időszak lenne, ilyenkor a legideálisabb ugyanis az UVB sugarak szöge és aránya az UVA sugarakhoz (az előbbi, az UVB sugarak hatására szintetizálódik a D-vitamin, az UVA sugarak hatására pedig barnulunk). Ez azért fontos, mert az UVA sugarak ellensúlyozzák az UVB sugarakat. De a déli időszakban az UVA sugarak már annyira erősek, hogy azoktól könnyen leégünk, és ilyenkor nemcsak gyerekeknek, de még felnőtteknek sem javasoljuk a napon tartózkodást.
• Ha mégis a napon van a gyerkőc, akkor a magas és veszélyes UV sugárzás miatt fényvédővel van bekenve, ami a D-vitamin szintézist gátolja.
• Ráadásul, minél barnább a bőrünk, annál kevésbé szintetizálódik a D-vitamin.

Utolsó gondolatként pedig jegyezzük meg, hogyha ideálisan a gyermek elegendő időt tölt a napon, és nincs is fényvédővel bekenve, akkor sem töltődik fel elegendő D-vitaminnal ahhoz, hogy az kitartson ősz végéig.

A D-vitamin hiány jelei gyerekeknél: 5 árulkodó tünet

Ha a következő tüneteket észleljük a gyerkőcön, D-vitamin hiányra gyanakodhatunk:

• a csontok, fogak gyengesége, elégtelen fejlődése,
• gyakori légúti megbetegedések,
• hangulatingadozások, szorongásra való hajlam,
• álmosság, kedvetlenség, levertség, erőtlenség,
• elgörbült alsó végtatok (ez az angolkór), mely elsősorban a fejlődő országok gyermekeit érinti.

4 állapot melyek fokozott D-vitamin szükségletet igényelnek gyerekeknél

1) túlsúly

A D-vitamin közvetlenül a testzsírba kerül, és ott halmozódik fel. Minél több zsírszövet van a szervezetben, annál kevesebb D-vitamin van a véráramban, ahol szükség van rá. Sajnos, ez ma már egyre inkább érinti a gyerekeket is. Az elhízott gyermekek hajlamosak az alacsony D-vitamin szintre, ezért túlsúly esetén megnő a napi D-vitamin szükséglet.

2) 1-es és 2-es típusú cukorbetegség

Bizony, ma már a gyerekek között is egyre többen küzdenek cukorbetegséggel. Habár a D-vitamin önmagában nem „gyógyítja” a cukorbetegséget, a tanulmányok azt igazolják, hogy magasabb D-vitamin státusz mellett csökkenthető lenne az 1-es és 2-es típusú cukorbetegség előfordulásának gyakorisága. Az alacsony D-vitamin szint ugyanis gátolja az inzulinkiválasztást, míg a magasabb D-vitamin szint segíti a sejtek inzulintermelő munkáját, és segít csökkenteni a gyulladásokat. Ráadásul, a cukorbetegséggel járó szövődményeket, mint pl. az erek károsodását is csökkenti.

3) Fertőzés/betegség utáni lábadozás

Az immunrendszer „felrázásához” hozzájárul, ezért a lábadozás időszakában különösen javasolt a napi D-vitamin szükséglet megemelése. Ráadásul immunmodulátorként  működik, vagyis kiegyensúlyozza az immunrendszer működését, mind alul, mind túlműködő immunrendszer esetén fogyasztható.

Autoimmun betegségek esetén is számíthatunk rá, amelyek sajnos ma már gyermekek körében is egyre gyakoribbak.  Az alacsony D-vitamin szint az összes vérsejtre hatással van: ugyanis a vörös - és a fehérvérsejteken D-hormon receptorok találhatóak. Ha a fehérvérsejtek nem kapnak elegendő D - vitamin-t, összezavarodnak, és tévedésből a saját szervezetünk ellen fordulnak.

4) Gyulladásos betegségek, pl. emésztőrendszeri gyulladások.

A D-vitamin a belső gyulladások, pl. emésztőrendszeri, ízületi gyulladások kordában tartásával hozzájárul a normál immunfunkciókhoz.

Összegezve egy biztos, mivel a D-vitamin hormonként viselkedik és szinte minden sejtünknek szüksége van rá, betegségek egész sora köthető a hiányához vagy alacsony szintjéhez, ezért fontos a megfelelő mennyiséggel ellátni szervezetünket.

Összefoglaló:

Ebben a cikkben átbeszéltük, hogy a D-vitamin egy alapvető mikrotápanyag a gyermekek számára, mely nélkül az egészséges fejlődés, az immunegészség, a csontok és a fogak egészsége, sőt, az agy és az idegrendszer működése is elképzelhetetlen.

A gyerekek napi D-vitamin szükséglete 12 éves korig 400-1000 NE, de 3 éves kor felett már napi 2000 NE D-vitamin is biztonságosan adagolható.