Életmódváltás és étrend-kiegészítők az inzulinrezisztencia visszafordításához!

Az inzulinrezisztencia egy állapot, amit rendszeres testmozgással, szénhidrát csökkentett diétával, a stressz megfelelő kezelésével és célzott tápanyagokkal vissza lehet fordítani. Mutatjuk a 3 legjobb étrend-kiegészítőt és a 4 legfontosabb életmódváltoztatást IR esetén, meglátod nem is olyan ördögtől való az egész!

A 3 legjobb étrend-kiegészítő IR esetén

2000mg mio-inozitol és 7 szinergista vitamin – az inozitol hiánya szoros összefüggésben áll az inzulinrezisztenciával kiemelt szerepet játszik az IR visszafordításában, növeli az inzulinérzékenységet, csökkenti a gyulladások mennyiségét, segíti a pajzsmirigy egészségét. A mellette szereplő szinergista vitaminok pedig fokozzák eredményességét és sejtszintű egészségünk kulcsai.

Szerves króm és a kapormag koncentrátum – segítik a szénhidrát és zsír anyagcseréjét, egyenletes vércukorszintről gondoskodnak és aktívan részt vesznek a szövődmények visszaszorításában.

Magnézium, aminek alacsony szintje (magnéziumhiány) eleve IR-t okoz, IR-ben pedig magasabb a magnézium kiválasztás, miközben nélkülözhetetlen az inzulin-receptoroknak és a kortizol csökkentésében.

Tudj meg többet ezekről az étrend-kiegészítőkről a kiemelésekre kattintva! 

Cselekvési terv inzulinrezisztencia esetén

• Naponta 1 Kapormag tabletta bő folyadékkal lenyelve, ebéd után.
• Napi 3,37 g por (4 púpozott adagolókanálnak megfelelő mennyiség) Női egyensúly por,  a nap bármely szakában, 1 dl vízzel elfogyasztva (ízlés szerint több vízzel).
• Napi 1 kapszula Vegán magnézium, vacsora közben.

Érdemes 120 napos kúraidőre berendezkedni, melyet 1 hónap szünet után meg is lehet ismételni, ha szükséges.

A 4 legfontosabb étmódbeli változtatás IR esetén

1. SZÉNHIDRÁTOK CSÖKKENTÉSE

Az inzulinrezisztencia elsődleges kezelése a személyre szabott étrend. Ez megfelelő mennyiségű és minőségű napi szénhidrátbevitelt jelent - általában 160-180 gr szénhidrátot naponta -, mely dietetikus / táplálkozási tanácsadó szakember segítségével szabható egyénre.

2. TÖBB JÓ ZSÍR ÉS ROST

A prebiotikus rostanyagok, az Omega3 zsírsavak és az Omega6 zsírok közül a gamma-linolénsav étrendi dúsítása segít az anyagcsere fokozásban, a gyulladások csökkentésében, támogatja a szív, az érrendszer és a máj védelmét, illetve maga az IR visszafordítását. Kerüljük a rossz zsírokat, melyek rontják esélyeinket.

3. RENDSZERES TESTMOZGÁS

Az IR másodlagos kezelése a mozgás. Cardio edzések esetén érdemes arra odafigyelni, hogy zsírégetés történjen, ne pedig izom rombolás. E mellett szükségszerű erősíteni az izomzatot, hiszen inzulinreceptoraink az izomsejteken vannak. Aki izmot épít, növeli inzulinérzékenységét.

4. A STRESSZ ELLENSÚLYOZÁSA

Elengedhetetlen pszichés pillér: a stresszkezelés. A kortizol nevű stresszhormon többek között képes csökkenti a sejtek inzulin érzékenységét, lassítani az izmok glükózfogyasztását, a fehérje szétbomlásának kárára pedig megnövelni a vércukorszintjét. Ezért fontos, hogy mindenki megtalálja maga számára azt az elfoglaltságot vagy terápiás eljárást, ahol képes szervezetét a krónikus/tartós stressz okozta folyamatok alól feloldani, regenerálni.

Fordítsd vissza az inzulinrezisztenciát!

Ha azonban félvállról vesszük az IR diagnózist, állapotunk számos súlyos betegség táptalaja és katalizátora lehet. Nézzük meg ezeket is közelebbről!

Az inzulin, a rezisztencia és a kettő találkozása

Emberi szervezetünk a létezéshez szükséges energiakészleteinket az általunk elfogyasztott tápanyagokból fedezi. Ebben az energiatermelésében a cukor (glükóz) nélkülözhetetlen közreműködő. Ahhoz, hogy a sejtjeinkbe is bejuthasson az energiát biztosító glükóz, inzulinra, azaz szénhidrát-anyagcserénk egyik fő szabályozó hormonjára van szükség.

Amikor vérünkben megemelkedik a glükózszint, hasnyálmirigyünk a szükséges inzulinmennyiség kiválasztásával reagál rá. Az inzulin a sejtek felszínén található érzékelő receptorokhoz kapcsolódik és elősegíti vércukorszintünk normalizálódását. Ilyenkor mindenki boldog és elégedett.

A szénhidrátok túlzásba vitele

Nyugati táplálkozásunkat azonban a gyorsan felszívódó szénhidrátok túlzott fogyasztása jellemzi. Ez olyan tartósan magas vércukorszintet eredményez, mely sejtjeink számára sokkos cukortúlkínálatot hoz létre. Ezzel a túlkínálattal szemben szervezetünk úgy védekezik, hogy csökkenteni igyekszik a sejtek felszínén található, működő receptorok számát.

A csökkent inzulinérzékenységű, azaz rezisztens sejtek, így csak szükségleteikhez mérten veszik fel a glükózt. Nem eleget ahhoz, mint amennyi a glükózszintünk normalizálásához szükséges volna. Vércukorszintünk tehát továbbra is magas marad, ezért a hasnyálmirigyünk egyre fáradtabban és fáradtabban dolgozik azért, hogy tovább növelhesse az inzulinkibocsájtást. Ez a kórfolyamat az inzulinrezisztencia (IR), amely a szénhidrát-anyagcsere zavarának első megnyilvánulása, úgy is mondhatnánk, a cukorbetegség előszobája.

Az inzulinrezisztencia nem ördögtől való

Jelensége évezredek óta ismert, hiszen egy evolúciósan kialakult hasznos mechanizmusról van szó, mely az éhezés időszakában töltött be szervezetünk számára védő szerepet.

Koplalás, éhezés alatt ugyanis a testünk elkezdi izomzatát lebontani, hogy saját fehérjéiből állítson elő cukrot, miközben átáll ketogén üzemmódra.

A ketogén üzemmód alatt sejtjeink a zsírból kialakult ketontestekkel és zsírsavakkal képesek működni. Ilyenkor az izomsejtek inzulinrezisztenssé válnak, hogy a vérbe kerülő cukrot kizárólag az agy vagy terhesség esetén a magzat használhassa fel. Az IR eredetileg tehát saját izomzatunk védelmét és a sikeres szaporodást szolgálta.

Az inzulinrezisztencia kevéssé ismert kiváltó okai

➽ Legújabb kutatások szerint, az inzulinrezisztencia kialakulása nem csupán gyermekkorban indulhat meg, tekintettel a genetikai hajlamra és örökölt családi halmozódásra, hanem már magzati korban aktivizálódhat. Abban az esetben, ha az édesanya nem figyel oda érzékeny anyagcseréjére, vagy akár 20-30 kg túlsúlyt szed fel a terhesség ideje alatt, mely korántsem volna indokolt.

 ➽ Ha valaki folyamatos vagy gyakori stressz hatás alatt él és képtelen mindezt különböző technikákkal oldani, szervezetét regenerálni, könnyedén válhat az IR kiváltó okává.

➽ A tartós inszomnia vagyis kóros alváshiány, a sok műszakban dolgozók felborult bioritmusa olyan szervezeti deficitet okoz, mely nagy mértékben ronthatja az inzulinérzékenységet, és mellette az elhízás felé is vezet.

➽ Szintetikus gyógyszerek tartós szedése: fogamzásgátlók, antibiotikumok, szteroidok, NSAID (nem szteroid gyulladáscsökkentők), továbbá testépítőknél a túlzott mennyiségű fehérje fogyasztása is indukálhat az arra érzékenyeknél magas inzulinválaszokat.

Markáns és kevésbé markáns IR tünetek

Az inzulinrezisztencia olykor igen alattomos állapot. Nem jár mindig markáns, kirívó tünetekkel, ezért bizonyos panaszoknál, állapotoknál vagy egyes alapbetegségek (pl PCOS, pajzsmirigy probléma) fennállásánál érdemes az IR jelenlétével is számolnunk. Ilyenek tünetek például:

• állandó fáradtságérzet
• falásrohamok
• édességfüggőség
• leadhatatlan túlsúly, esetleg ennek ellentéte, hízási képtelenség (kóros soványság)
• étkezés utáni álmosság érzet
• meddőségi tünetek. Nőknél pl: korai petefészek-elégtelenség (POF). Férfiaknál pl.: alacsony spermaszám
• éjszakai izzadás, éber vagy rossz alvás
• visszatérő hüvelyi gombás fertőzések
• nem alkoholos zsírmáj
• PCOS
• pajzsmirigy alulműködés
• magas vérnyomás vagy egyéb metabolikus szindrómára utaló jel
• terheléses tesztben magas vércukorérték
• súlyos vagy visszatérő ínygyulladás
• koleszterinszint eltérések
• hipoglikémia (alacsony vércukorszint)
• menstruációs zavarok

IR következmények – melyek komoly problémaforrások lehetnek!

Ha a glükóz a vérben marad, támadófegyverré válhat, óriási károkat okozva szervezetünkben.

1. Hormonegyensúly felborulása: ha vérünkben sok az inzulin, az serkent vagy gátol más hormonműködéseket, tehát szervezetünk teljes hormonegyensúlyát felboríthatja.
2. Kóros agyműködés: a vércukorszint emelkedése agyunkra negatív hatással van. Képtelen lesz elegendő mennyiséget termelni olyan fontos neurotranszmitterekből, mint szerotonin, dopamin, GABA, epinefrin, norepinefrin. A neurotranszmitterek anyagcsere-zavarából adódóan több pszichiátriai betegségre való hajlam erősödik. Adj mio-inozitolt az étkezéseidhez, mert nélküle nem működik a négy legfontosabb neurotranszmitter: a dopamin, a szerotonin, az acetilkolin és GABA!
3. Vitamin-és ásványi anyag hiány: a magas glükózszint miatt megcsappan a magnéziumszint is, mely károsítja az idegrendszert és a májat. Továbbá elfogynak a neurotranszmitterek helyes működéshez szükséges B-vitamin komplexek is.
4. 2-es típusú cukorbetegség: amikor az inzulint termelő hasnyálmirigy kifárad, az inzulinszint minimálisra csökken. Így a vércukorszint tartósan magas volta miatt, az inzulint kívülről kell pótolni. Ezt már diabétesznek (cukorbetegségnek) nevezzük. Fontos tudni, hogy minden 2-es típusú cukorbeteg előbb IR-es, de nem minden IR-es lesz cukorbeteg.
5. Nem alkoholos zsírmáj: az inzulinrezisztencia, elhízás gyakorta vezet zsírmájbetegséghez. A májban kórosan felhalmozódott zsír (10-50%) súlyos, akár visszafordíthatatlan, gyulladásos eredetű károsodásokhoz is vezethet.
6. PCOS: policisztás ovárium szindróma, ami a petefészkek „férfias jellegű” működési zavarát jelenti. Tünetei között szerepel többek között a peteérési és/vagy menstruációs zavarok, androgén (férfihormon) túlsúly, úgy, mint aknés, zsíros bőr, hajhullás, fokozott szőrösödés stb. Az elhízás nem kritériuma a PCOS kialakulásának.
7. Metabolikus szindróma – a halálos négyes: gyakran lappangva, tünetszegényen megjelenő összefüggő anyagcserezavar együttes fennállása. Cukorintolerancia, kóros zsíranyagcsere, magas vérnyomás, alma formájú elhízás, mely érelmeszesedéses elváltozásokat idéz elő és korai halálhoz vezethet.

Tudnivalók az inzulinrezisztencia vizsgálatáról

A cukorterheléses vizsgálat minden esetben a reggeli órákban történik. Éhgyomorra, ujjbegyes cukorméréssel indul. Az ekkor kapott cukoreredmény a döntő arra nézve, hogy a terheléses vizsgálatot valóban el lehet-e végezni.

A terhelés előtt minimum 10 órás koplalás, vagyis teljes evésmentesség szükséges, különben a vizsgálat hamis eredményt adhat.

Az inzulinrezisztencia diagnózisához lehetőleg 3- de inkább 5 pontos, inzulinszintek mérésével kiegészített terheléses vércukorvizsgálat szükséges. Nem javasolt 4-6 hónapnál gyakrabban elvégeztetni, csak orvosilag előírt esetekben. Önmagában azonban még ez sem elegendő. A családi anamnézis, az előzmények, tünetek, panaszok részletes feltérképezése elengedhetetlen és mindenképpen szakorvosi feladat.