.png)
Anatur! Blog
Édesítőszerek: amit tudni érdemes 2025-ben
Új kutatások az édesítőszerekről
Az édes íz iránti igény erős az étkezéseinkben, ugyanakkor a nagy cukorfogyasztás – finomított cukrok formájában – egyre több egészségügyi kihívással jár: elhízás, 2-es típusú cukorbetegség, fogszuvasodás stb. Ebben a helyzetben sokan fordulnak a cukorhelyettesítők felé: olyan anyagokhoz, amelyek édes ízt adnak, de kevesebb vagy nulla kalóriát tartalmaznak. A kérdés azonban az: mennyire biztonságosak, mennyire hatékonyak és milyen kompromisszumokkal járnak? A legújabb tudományos kutatások és hivatalos ajánlások alapján vizsgáljuk meg, mit tudunk az édesítőszerekről 2025-ben.
Mi számít „édesítőszernek”?
Az édesítőszereknek több kategóriája van:
Mit mondanak a legfrissebb ajánlások?
- A WHO 2023-ban azt javasolta, hogy a nem-cukor édesítőket ne alkalmazzuk főként testsúlycsökkentés vagy nem fertőző krónikus betegségek (pl. kardiovaszkuláris betegségek, 2-es típusú cukorbetegség) kockázatának csökkentésére, mert a hosszú távú előnyök nem meggyőzőek.
- Az FDA állásfoglalása szerint az aszpartám és más engedélyezett édesítőszerek használata biztonságosnak tekinthető az engedélyezett feltételek között.
- A nem-tápláló édesítőkről szóló 2024-es áttekintés szerint: „biztonságosnak tűnnek, és segíthetnek testsúly-kezelésben” (azonban a bizonyíték nem egységes) .
Tudományos kutatások – mit mutatnak az adatok?
Nem garantálják a fogyást
Egy 2024-es áttekintés szerint, ha a cukrot nem-cukor édesítővel helyettesítjük, a napi energia- és szénhidrátbevitel mérsékelhető. Ugyanakkor hosszú távú vizsgálatokban az édesítőszerek alkalmazása nem garantálja a tartós testsúlycsökkenést: az eredmények vegyesek. Ennek több oka lehet:
Kompenzáló viselkedés:
Sokan, amikor „mentes” vagy „diétás” terméket fogyasztanak, hajlamosak utána többet enni másból („belefér még egy szelet, hiszen ez cukormentes”). Ez a tudatalatti „jutalmazás” könnyen ellensúlyozza a megtakarított kalóriát.
Étvágy- és jutalmazás-hatás:
Az édes íz ingerli az agy jutalmazó központját, de ha nincs mögötte tényleges energia (kalória), az agy „elégedetlen” marad, és később fokozott éhségérzetet vagy nassolási vágyat válthat ki.
Ezt több idegtudományi vizsgálat is kimutatta, pl. Smeets et al., 2023, Appetite Journal.
Metabolikus alkalmazkodás:
A szervezet energia-felhasználása idővel képes alkalmazkodni az alacsonyabb kalóriabevitelhez: az anyagcsere lelassulhat, így kevesebb energiát égetünk el, mint korábban. Emiatt a kezdeti fogyás után a súly gyakran stagnál.
Egyéni különbségek:
A bélflóra, a hormonrendszer, a pszichológiai étkezési minták és a napi aktivitás is befolyásolja, hogy kinek hogyan reagál a szervezete az édesítőkre. Ugyanaz az édesítőszer egyeseknél fogyást, másoknál testsúly-növekedést hozhat.ű
Hosszú távon inzulinrezisztenciát is okozatnak az édesítőszerek
A nem-cukor édesítők közül sok nem emeli jelentősen a vércukorszintet, ami előny lehet cukorbetegek számára. Ugyanakkor egyes vizsgálatok szerint az édesítőszerek – különösen nagy mennyiségben, hosszú távon – összefüggésbe hozhatók inzulinrezisztenciával és metabolikus problémákkal. PMC+1
Módosíthatják a bélflóra összetételét
A nem-cukor édesítőszerek (NNS) egyik lehetséges hatásmechanizmusa éppen az, hogy megváltoztathatják a bélflóra összetételét.
Egyes kutatások azt találták, hogy bizonyos édesítők (pl. szukralóz, szacharin) csökkenthetik a jótékony baktériumok számát, mint amilyen a Bifidobacterium vagy a Lactobacillus fajok, miközben megnövelhetik más, kevésbé kedvező mikroorganizmusok arányát.
Más tanulmányok viszont nem mutattak ki jelentős változást, különösen akkor, ha az édesítőket mérsékelt mennyiségben fogyasztották.
A kutatók szerint ez azért lehet, mert a bélflóra mindenkinél egyedi, így ugyanaz az édesítőszer egyes embereknél erősebben, másoknál alig befolyásolja az egyensúlyt.
Ha a bélflóra egyensúlya tartósan felborul, az emésztési panaszokat (puffadás, hasi diszkomfort), gyulladást vagy akár anyagcsere-problémákat is előidézhet.
Melyik édesítő választása mikor indokolt?
Mikor lehet hasznos?
- Ha valaki csökkenteni szeretné a finomított cukor bevitelét (pl. üdítőitalok, édességek helyettesítése) – az édesítőszerek ebben segíthetnek.
- Ha vércukor-kezelés alatt áll (pl. cukorbetegség) és édes ízre vágyik – egy stabilabb vércukorszint mellett az édesítők – megfelelő mennyiségben – alternatívát jelenthetnek.
- Fogászati szempontból: a cukorhelyettesítők használata csökkentheti a fogszuvasodás kockázatát, mivel nem táplálják a fogszuvasodásért felelős baktériumokat.
Mikor érdemes óvatosnak lenni?
- Ha az édesítők használata arra ösztönöz, hogy „megengedem magamnak” többet enni, hiszen „itt nincs cukor” – ez kompenzáló étkezésekhez vezethet.
- Ha szív- és érrendszeri vagy metabolikus rizikófaktorok állnak fenn – mivel az adatok nem egyértelműek és bizonyos vizsgálatok figyelmeztetnek.
- Gyermekek, várandós nők esetén: bár az engedélyezett édesítőszerek biztonságosnak tekinthetők, a hosszú távú következmények tekintetében továbbra is vannak kérdőjelek.
Gyakori kérdések
Kérdés: Az édesítők segítenek „automatikusan” fogyni?
Válasz: Nem feltétlenül. Bár a cukor kiváltása édesítővel csökkentheti az energia- és szénhidrát-bevitelt, a testsúlycsökkentés sokkal komplexebb (mozgás, étrend, anyagcsere). Egy áttekintés szerint: „a bizonyíték még nem elég ahhoz, hogy az édesítők önmagukban fogyást garantáljanak”. Lippincott
Kérdés: Az édesítők biztonságosak?
Válasz: Igen, az engedélyezett édesítőszerek (pl. aszpartám, szukralóz) a jelenlegi tudományos álláspont szerint biztonságosak, ha az ADI-kereteken belül használjuk őket. Például az FDA azt állítja, hogy az aszpartám használata biztonságos, ha megfelelő módon alkalmazzák. U.S. Food and Drug Administration
Kérdés: Van kedvezőtlen hatásuk?
Válasz: Lehetségesek – egyes tanulmányok összefüggést találtak édesítők és inzulinrezisztencia, bélflóra módosulás vagy kardiovaszkuláris rizikó között. Fontos megjegyezni azonban, hogy az ilyen összefüggések nem feltétlenül oka-okozati viszonyt mutatnak, és a kutatások még nem tisztázták mindezeket a mechanizmusokat. MDPI+2PubMed+2
Praktikus útmutató – tippek a mindennapokra
1. Értékeld újra az édesség-kultúrádat: nem csak az „édesség” számít, hanem az egészétkezés-minta (zöldségek, teljes értékű alapanyagok, alacsony hozzáadott cukor).
2. Ha édesítőt választasz:
- Olvasd el a termék címkéjét – milyen édesítő van benne?
- Használj mértéket – „kihagyok cukrot, és helyette kis mennyiségű édesítő” jobb stratégia, mint nagy adag „mentes” termékekkel kompenzálni.
- Változtasd az édesítők típusát – például időnként növényi eredetű alternatívára (stevia) váltani.
3. Figyeld a tested reakcióját: ha puffadás, bél-diszkomfort jelentkezik (különösen polioloknál), csökkentsd a bevitelét.
4. Ne gondold, hogy az édesítő „zöld utat” ad a túlzott nassoláshoz: az energia-egyensúly még mindig kulcs – tehát ha az édesítővel helyettesítettél, de közben sokkal többet eszel, az nem jár automatikus előnnyel.
5. Gyermekeknél és várandósságnál: konzultálj dietetikussal vagy orvossal – különösen akkor, ha bizonyos állapotok fennállnak.
Összefoglalás
Az édesítőszerek hasznos eszközei lehetnek annak, hogy az édesség-igényt és a cukorfogyasztást kontrolláljuk – különösen akkor, ha tudatosan, mértékkel használjuk őket, és nem tekintjük „csodaszernek”. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy az egészséges táplálkozás, a mozgás és a megfelelő energia-egyensúly továbbra is a legfontosabb pillérek. A tudományos kutatások azt mutatják, hogy az engedélyezett édesítőszerek biztonságosnak tekinthetők, de a hatásuk testsúlyra, anyagcserére és bél-mikrobiomra összetett és nem véglegesen tisztázott.
Ha tudatosan választunk, megfelelő információval, akkor az édesítőszerek beilleszthetők az egészségtudatos étrendbe is.
Kapcsolódó termékek
