Digitális szemfáradtság és a kék fény

Szemegészség és a számítógépes látás szindróma

Neked mennyi a képernyőidőd? A számítógépes látás szindróma (másik nevén digitális szemfáradtság), egy olyan tünetegyüttes neve, ami szemfáradtságot, szemszárazságot, homályos látást, szemeink korai öregedését, fejfájást, nyak- és vállfájdalmat idéz elő.  A kiváltó ok, a digitális eszközeink előtt eltöltött magas óraszám (számítógép, táblagép, okostelefon, e-book olvasó, tv), melyhez szemeink nem igazán tudtak ilyen rövid idő alatt kellőképp alkalmazkodni.

Szemeink és a távolba nézés 

Régen sokkal többet kellett a távolba néznünk, mert ez nélkülözhetetlen volt a természetben való biztonságos tartózkodáshoz. A távolba nézéshez a szemünkben lévő szemlencsének laposabbnak kell lennie, amit szemeink belsejében lévő apró izmok segítségével tudunk megtenni. A laposabb lencse kisebb mértékben töri meg a fényt, ezért a messzebb lévő képet tisztán látjuk. A távolra nézés közben szemeink tehát ellazulnak és ami még fontos, hogy kevés energiát igényelnek.

Digitális szemfáradtság

A szünet nélküli számítógép vagy telefon használat közelre látásához azonban nagyobb energia és nagyobb törőerő kell. Így amikor digitális eszközeink előtt fókuszálunk a szemlencsék domborúbbá válnak, hogy jobban megtörjék a fényt. Ilyenkor a szemekben a kis sugárizmok összehúzódnak, vagyis megrövidülnek, hogy domborúbbá tegyék a lencsét. A ma embere 10-13 órás képernyő idővel is rendelkezik.

Szemeink öregedése természetes

Valójában ahogy öregszünk a szemlencse rugalmassága egyre inkább csökken és ez egy természetes folyamat. Ugyanakkor a digitális eszközeink előtt eltöltött idő miatt, szemeink természetes öregedési folyamata egyre fiatalabb korban indul el, és sokkal gyorsabb a romlás mértéke is, mint régen. Ezt tapasztalható akkor, amikor a közeli betűkre való fókuszálás képessége csökken. Ilyenkor ahhoz, hogy például el tudjuk olvasni egy termék címkéjét távolabb kell nyújtanunk kezeinket. 

Ez ellen természetesen tudunk tenni, például azzal, hogy a nap folyamán váltogatjuk a közelre és távolra történő nézést, hogy a szemlencse egyszer laposabbá, egyszer domborúbbá váljon, ami megőrzi a lencse rugalmasságát.

Nincs pislogás, csak merev nézés órákon át

A számítógép képernyőjére való fókuszálás érdekében a szem egész napon keresztüli mozdulatlanul tartásában részt vevő izmok közül a folyamatosan összehúzott állapotban lévők egy idő után megrövidülnek, a folyamatosan nyújtott állapotban tartottak pedig megnyúlnak, ami szó szerint megváltoztathatja a szemgolyó alakját, negatívan befolyásolva látásunkat.

Közelre nézéskor (pl. számítógép képernyője) a természetes pislogás gyakorisága lecsökken. Ez amiatt van, mert ilyenkor erősen koncentrálsz arra, amit nézel, és akármennyire is rövid időre, de a pislogás ezt megszakítaná és megzavarná.

Az emberek percenként átlagosan 15-ször pislognak, ami a rendszeresen képernyő előtt dolgozók esetében akár percenként 5-re is lecsökkenhet.

Digitális eszközök és kék fény

A képernyő idők okozta merev nézés azonban nem csak a lencséket károsítják. A digitális eszközöknek órákon keresztül való nézésekor rövid hullámhosszúságú kék fénynek is ki vagyunk téve, ami szintén károsítja szemeinket. És ez még jobban felerősödik, ha a digitális eszközök használata közben gyenge a környezeti megvilágítás, mert az több kék fény bejutását teszi lehetővé. A kék fény a makula, azaz az éleslátás helyét, a sárgafoltot károsítja, ahol oxidációs stresszt idéz elő.

A kék fény csökkentheti a kontrasztot, ami homályos és kettős látást, fejfájást és fényérzékenységet okozhat és felgyorsítja szemeink öregedését. Ráadásul a digitális eszközök lefekvéshez közeli használatából eredő kék fény, az alváshoz nélkülözhetetlen melatonin hormon termelődését is ellehetetleníti, ami alvászavarokat idéz elő.

Digitális szemfáradtság és kék fénynek való kitettség esetén, növeld a lutein szinted!

A kék fény és a digitális szemfáradtság ellen a legfontosabb lépés a makula pigmentsűrűségének megőrzése. Ebben segít a lutein napi szintű pótlása.

A lutein egy olyan karotinoid, amit kizárólag szemeink sárgafoltjában, az éleslátás helyén találunk meg nagy mennyiségben. A lutein bevitele jelentősen javítja a makuláris pigmentsűrűséget és a látás tisztaságát. Egy magas minőségű lutein a vérből közvetlenül a sárgafoltban szívódik fel és megnöveli két másik fontos makulapigment; a zeaxantin és a mezo-zeaxantin plazma szintjét is, a makula védelmére.

»»» Nézd meg a lutein legjobban hasznosuló formáját ide kattintva!

Tudtad, hogy….?

1.      Szemeink belsejében egy melanin nevű pigment található, ami ugyanazon pigment, ami bőrünk és hajunk színét is adja

A melanin jelenti a természet egyik megoldását a káros fény problémájára. A fekete vagy barna szemű egyének szemében ebből a napsugarak káros hatását blokkoló anyagból több található, míg a kék, zöld vagy mogyoróbarna szín esetében ez kevesebb. Az utóbbi 3 valamelyikével rendelkezők így jobban ki vannak téve a napfény károsító hatásának, ha nem viselnek napszemüveget erős fényviszonyok között.

Negyvenéves korunkra szemünk eredeti melanin tartalmának kb. 15%-a, ötvenéves korunkra pedig 25%-a elvész.

A lutein sárga színű pigment anyag a makulában, ami úgy védi a szemeinket a szabad gyökök, kék fény és UV káros hatásaival szemben, mint egy belső napszemüveg. Ha kék, zöld vagy mogyoróbarna a szemed színe, akkor kevesebb a természetes pigment a szemedben, így még több luteinre van szükséged.

2.      Valójában nem a szemeinkkel, hanem az agyunkkal látunk. Ha az agyunk nem fordítaná meg a képet, fejjel lefelé látnánk a világot.

A szemeid valójában agyad két darabkája, melyek a fejlődés során csak kitolódtak az agykoponyádból, tehát nem csak összeköttetésben állnak az aggyal (mindkét szemünket több, mint 1 millió ideg köti össze vele), hanem ők maguk is annak részei.

Amikor megnézünk egy virágot, a virágról visszaverődő fényt szemeink a szemlencsén keresztül a retinára gyűjtik, majd a látóidegen keresztül továbbítják a képet az agynak, ahol a feldolgozás valójában megtörténik. A szem hátsó felszínén lévő retinát elérő kép fejjel lefelé áll, amit az agy fordít vissza. Az agy értékeli és értelmezi, majd kialakítja azt a képet, amit végül látunk. Bár nagyon ritka betegség, Szerbiában él egy nő, aki fejjel lefelé látja a világot, mert agya nem fordítja vissza a képet arról, amit lát.

A retina nagy mennyiségű szelént tartalmaz, így alacsony szintje károsító hatással van rá. A lutein a vérből kifejezetten a retina egyik nevezetes pontjába, a sárgafoltba szívódik fel.

»»» Még több információ a luteinről és a szem további vitaminjairól, ide kattintva.