.png)
Anatur! Blog
Pszichobiotikumok, a mentális egészség őrei!
Somogyi Rita
Új tudományos irányzat a mentális egészségért
A bélflóra, vagyis a bélmikrobiom nem csupán emésztésünket, hanem mentális egészségünket is meghatározó tényező. Cikkünkben feltárjuk a bél és az agy közötti összetett kapcsolatot, valamint bemutatjuk, hogy a pszichobiotikumok hogyan járulhatnak hozzá a mentális jólléthez.
A bél-agy tengely és a pszichobiotikumok
A bélflóra, más néven bélmikrobiom, számos mikroorganizmusból – baktériumokból, gombákból, vírusokból és egysejtűekből – áll, amelyek közössége nagy szerepet játszik az egészség megőrzésében. A bélflóra egyensúlyának felborulása – például antibiotikumok használata, helytelen étrend vagy krónikus stressz hatására – negatívan befolyásolhatja mind a fizikai, mind a mentális állapotot.
A bél és az agy közötti kommunikációt bél-agy tengelynek nevezzük, amely egy két irányú jelátviteli rendszer. A pszichobiotikumok olyan jótékony baktériumtörzsek, amelyek támogatják ezt a kommunikációt azáltal, hogy neurotranszmittereket (pl. szerotonin) termelnek, és kölcsönhatásba lépnek az immunrendszerrel és az idegrendszerrel. Ezek a mikrobiális közvetítők hozzájárulnak a mentális egészség javításához, szabályozva az agy és a bél közötti folyamatokat.
Legjobb pszichobiotikumok
Bár a kutatások még folyamatban vannak, néhány baktériumtörzs különösen ígéretesnek bizonyul a mentális egészség szempontjából:
- Lactobacillus helveticus Rosell®-52 (CNCM I-1722): Segíthet csökkenteni a stresszt és a szorongást.
- Bifidobacterium longum Rosell®-175 (CNCM I-3470): Javíthatja az alvást és enyhítheti a szorongás tüneteit.
- Cerembiome: A két törzs kombinációja, amelyek szinergikus hatást fejtenek ki, támogatva a bél-agy tengely működését.
Hogyan hatnak a pszichobiotikumok a mentális egészségre?
A pszichobiotikumok több módon is segíthetnek a mentális egészség fenntartásában:
- Neurotranszmitterek termelése: Elősegítik az agyi működéshez szükséges vegyületek (szerotonin, dopamin, GABA) termelését.
- Stressz válasz szabályozása: A pszichobiotikumok csökkenthetik a kortizolszintet, enyhítve a szorongást.
- Az immunrendszer és a gyulladások szabályozása: Támogatják az immunrendszert, ami hozzájárulhat a gyulladások mérsékléséhez.
Tudományos kutatások a pszichobiotikumokról
A "pszichobiotikum" fogalma 2013-ban született meg Ted Dinan és John F. Cryan munkásságának köszönhetően, akik kimutatták a bélmikrobiom és a mentális egészség közötti összefüggéseket. Azóta számos kutatás igazolta a pszichobiotikumok pozitív hatását a mentális egészségre:
Gawlik-Kotelnicka és társai (2023): Az eredmények szerint a probiotikumok, különösen bizonyos törzsek, kedvezően befolyásolhatják a hangulatszabályozást és a gyulladásos folyamatokat.
Kimse és társai (2019): A pszichobiotikumok javíthatják a hangulatot és segíthetik a stresszre adott válaszokat.
Liu és társai (2020): Egy metaanalízis megerősítette, hogy bizonyos probiotikumok hatékonyan csökkenthetik a depressziós tüneteket.
Milyen területeken segíthetnek a pszichobiotikumok?
A pszichobiotikumok számos tünet enyhítésében segíthetnek:
- Szorongás, depresszió
- Memóriavesztés, koncentrációs nehézségek
- Demotiváció, közöny, félelem
- Antiszociális viselkedés, visszahúzódás
- Fejfájás, légzési problémák
- Hasi fájdalom, puffadás, gyomorégés
- Szívdobogás, izzadás
- Álmatlanság, éjszakai felébredés
- Görcsök, hátfájás
- Stresszel összefüggő étkezési zavarok (túlevés vagy étvágytalanság)
A pszichobiotikumok jövője
A pszichobiotikumok területe ígéretes a mentális betegségek, például a depresszió és a szorongás kezelésében. Bár még sok kutatásra van szükség a legoptimálisabb törzsek azonosításához, az eddigi eredmények bíztatóak. A jövőben várhatóan további felfedezések segítik majd a pszichobiotikumok szélesebb körű alkalmazását.
Kapcsolódó termékek
