.png)
Anatur! Blog
A B-vitaminok és hormonrendszer – a tudomány állításai
Somogyi Rita
Kutatások a B-vitaminok és hormonrendszer kapcsolatáról
A hormonháztartás egyensúlya összetett biológiai folyamatok eredménye, amelyek működéséhez számos tápanyag járul hozzá közvetve. A B-komplex vitaminok – köztük a tiamin (B1), riboflavin (B2), niacin (B3), pantoténsav (B5), piridoxin (B6), biotin (B7), folát (B9) és kobalamin (B12) – vízoldékony mikrotápanyagok, amelyek közül több hozzájárul az energiatermelő anyagcsere-folyamatokhoz, a homocisztein-anyagcseréhez, a sejtosztódáshoz, valamint az idegrendszer normál működéséhez.
Ezek az élettani folyamatok elengedhetetlenek a sejtek megfelelő működéséhez, így közvetetten szerepet játszhatnak különböző szabályozási mechanizmusok támogatásában.
A Tiamin (B1-vitamin) és a szabályozó mechanizmusokkal való kapcsolata
A tiamin, vagyis B1-vitamin, vízoldékony, esszenciális mikrotápanyag, amely elsősorban a szénhidrát-anyagcsere folyamataiban vesz részt, koenzimként támogatva az energiatermelést. A tiamin különösen fontos a piruvát-dehidrogenáz-komplex működéséhez, amely a glükóz oxidációjában és az acetil-koenzim-A képződésében játszik kulcsszerepet.
- Hozzájárul a normál energiatermelő anyagcsere-folyamatokhoz (EFSA ID 424),
- Támogatja az idegrendszer normál működését,
- Hozzájárul a normál pszichológiai funkciók fenntartásához.
Mivel a sejtszintű energiatermelés a hormontermelő sejtek (pl. pajzsmirigy, mellékvese, petefészek) optimális működéséhez is elengedhetetlen, a tiamin közvetetten hozzájárulhat a neuroendokrin szabályozás egyensúlyának fenntartásához.
Humán klinikai vizsgálat – Tiamin és premenstruációs szindróma
Kutatás:
A „The Effects of Vitamin B1 on Ameliorating the Premenstrual Syndrome Symptoms”, klinikai vizsgálatot Iránban, a Jahrom Orvostudományi Egyetemen végeztek 2013-ban.A kutatást a Jahrom Orvostudományi Egyetem Ápolási és Szülésznői Karának munkatársai készítették el. (1)
Vizsgálati cél
A kutatás célja az volt, hogy megvizsgálja a tiamin-kiegészítés hatását a premenstruációs szindróma (PMS) fizikai és pszichológiai tüneteire.
Módszertan
A randomizált, kettős vak, placebokontrollált vizsgálatban 80 PMS-ben szenvedő nő vett részt. A beavatkozási csoport napi 100 mg tiamin-hidrokloridot kapott a menstruációs ciklus luteális fázisában, míg a kontrollcsoport placebót. A résztvevők egyéni kérdőívek segítségével értékelték a tüneteik intenzitását (pl. fejfájás, mellfeszülés, ingerlékenység, szorongás).
Eredmények
A tiamin-csoportban szignifikáns csökkenést tapasztaltak több PMS-tünet – köztük fejfájás, mellfeszülés, ingerlékenység és hangulati zavarok – esetében a kiindulási értékekhez és a kontrollcsoporthoz képest. A kutatók a javulást a tiamin idegrendszeri és anyagcsere-folyamatokra gyakorolt támogató hatásával hozták összefüggésbe.
Következtetés
Ez a klinikai vizsgálat alátámasztja, hogy a tiamin-kiegészítés – a központi idegrendszer működésére és az energiatermelésre gyakorolt hatásán keresztül – kedvező hatást gyakorolhat a PMS-hez kapcsolódó pszichoszomatikus tünetekre. A kutatók további vizsgálatokat javasoltak a hosszú távú hatások és a mechanizmusok pontosabb feltárására.
Összefoglalás
A tiamin központi szerepet tölt be az energiatermelésben, az idegrendszeri funkciók fenntartásában és a pszichológiai jólét támogatásában.
A jelenlegi klinikai adatok alapján a tiamin pótlásának idegrendszeri és anyagcsere-folyamatokra gyakorolt hatása kedvező változásokat mutatott egyes premenstruációs tünetek esetén. Azonban az összefüggések megerősítéséhez további klinikai kutatások szükségesek.
A B2-vitamin (riboflavin) közvetett szerepe a hormonrendszer támogatásában
A B2-vitamin, más néven riboflavin, vízoldékony vitamin, amely számos anyagcsere-folyamatban vesz részt, többek között a zsírok, szénhidrátok és fehérjék energiává alakításában. A riboflavin hozzájárul a normál energiatermelő anyagcsere-folyamatokhoz, a fáradtság és kifáradás csökkentéséhez, valamint a sejtek oxidatív stresszel szembeni védelméhez. Mivel ezek az élettani folyamatok kulcsszerepet játszanak a hormontermeléshez szükséges energia és sejtvédelem biztosításában, a riboflavin közvetett módon támogatja a hormonrendszer megfelelő működését.
Kutatás
Az „Effect of Micronutrients on Thyroid Parameters” (PMCID: PMC8820928), egy 2022-ben megjelent tudományos cikk, amely a mikrotápanyagok, különösen a riboflavin (B2-vitamin), és a pajzsmirigy működése közötti kapcsolatot vizsgálja. (2)
Célkitűzés:
A kutatás célja az volt, hogy feltárja a mikrotápanyagok szérumszintjeinek összefüggését a pajzsmirigy paramétereivel, különös tekintettel a riboflavin szerepére.
Módszertan:
A tanulmány során a kutatók különböző mikrotápanyagok szintjét mérték a résztvevők vérében, és ezeket az adatokat összevetették a pajzsmirigy működését jelző paraméterekkel, mint például a szabad tiroxin (fT4) szintje.
Eredmények:
A kutatás megállapította, hogy alacsony riboflavin szint esetén csökkent fT4 szint figyelhető meg, ami arra utal, hogy a riboflavin hiánya befolyásolhatja a pajzsmirigy hormontermelését.
Következtetés:
A tanulmány eredményei alapján a riboflavin fontos szerepet játszhat a pajzsmirigy hormontermelésében, és hiánya hozzájárulhat a pajzsmirigy alulműködéséhez. A szerzők hangsúlyozzák a megfelelő mikrotápanyag-ellátottság fontosságát a pajzsmirigy egészségének fenntartásában.
Ez a kutatás hozzájárul a mikrotápanyagok és a hormonrendszer közötti összefüggések jobb megértéséhez, és alapot nyújthat további vizsgálatokhoz ezen a területen.
A niacin (B3-vitamin) hormonális vonatkozásai
A niacin, vagyis a B3-vitamin, a NAD⁺ és NADP⁺ előanyaga, amelyek központi szerepet játszanak a sejtek redox állapotának fenntartásában, valamint a hormontermelő szövetek anyagcsere-folyamataiban. Bár az EFSA által elfogadott egészségállítás szerint a niacin hozzájárul a normál energia-anyagcseréhez és pszichológiai funkciókhoz (EFSA ID 430), számos kutatás hormonrendszerrel összefüggő hatásokat is feltárt.
1. Neuroendokrin kapcsolatok: niacinhiány szerotonintermelő daganatoknál
Egy 2015-ös klinikai vizsgálat megfigyelte, hogy neuroendokrin tumoros (NET) betegekben gyakran alakul ki niacinhiány. Ennek oka, hogy a daganat fokozottan metabolizálja a triptofánt szerotoninná, csökkentve annak elérhetőségét a niacinszintézishez. (3)
- A niacinhiány a klasszikus pellagraszerű tünetek (bőrgyulladás, hasmenés, neurológiai panaszok) mellett neuroendokrin diszfunkcióhoz is vezethet.
- A niacinpótlás javította a klinikai állapotot és normalizálta a niacin státuszt ezeknél a betegeknél.
2. NAD⁺-szintek és hormontermelés: sirtuin-aktiváció és szteroid metabolizmus
Egy másik vizsgálat szerint a niacin a NAD⁺-szint növelésén keresztül aktiválja a sirtuinokat (különösen SIRT1), amelyek:
- Szabályozzák a kortizol-anyagcserét a HPA-tengelyen keresztül,
- Hatással vannak a glükokortikoid receptorokra,
- Részt vesznek a szteroidogenezist szabályozó gének expressziójában,
- Beavatkoznak a zsírsav-oxidációba, ami fontos a mellékvesekéreg hormontermelése szempontjából. (4)
Összegzés
A B3-vitamin nem csupán energiatermelésben és lipidanyagcserében vesz részt, hanem a hormonális egyensúlyhoz kapcsolódó több anyagcsereútvonalban is közvetett szerepet játszhat:
- NAD⁺-szint növelésén keresztül aktiválja a hormonális szabályozásban részt vevő sirtuinokat,
- Neuroendokrin daganatok esetén niacinhiány alakulhat ki, amely hormonrendszeri tüneteket is okozhat.
A niacin hormonális funkciókban betöltött szerepe ígéretes kutatási terület, de EFSA-kompatibilis állításként jelenleg csak az energia-anyagcseréhez és pszichológiai funkciókhoz való hozzájárulása engedélyezett.
Pantoténsav (B5-vitamin) és a hormonális működés kapcsolata
A pantoténsav, vagyis a B5-vitamin, vízoldékony, esszenciális mikrotápanyag, amely kulcsszerepet játszik a sejtek energiatermelésében és metabolikus folyamataiban.
A „Pantothenic Acid in Health and Disease” (PMID: 26443589) egy 2015-ben megjelent tudományos cikk, amely a pantoténsav (B5-vitamin) szerepét vizsgálja az emberi egészség és különféle betegségek kontextusában. (6)
Célkitűzés:
A tanulmány célja annak áttekintése volt, hogy a pantoténsav hogyan járul hozzá az anyagcsere-folyamatokhoz, valamint milyen módon vesz részt a hormonok, különösen a szteroid hormonok bioszintézisében.
Módszertan:
A szerzők áttekintették a pantoténsav biokémiai funkcióit, különös tekintettel a koenzim-A (CoA) szintézisében betöltött szerepére. A cikk számos állatkísérletet, sejtkultúra-vizsgálatot és közvetett humán megfigyelést is értékelt.
Eredmények:
A kutatás kiemelte, hogy a pantoténsav elengedhetetlen a koenzim-A előállításához, amely kulcsfontosságú kofaktor a zsírsavak, szénhidrátok és fehérjék lebontásában, valamint a szteroid hormonok (pl. kortizol, ösztrogén, progeszteron) szintézisében. Ezen keresztül a B5-vitamin közvetett, de funkcionálisan jelentős szerepet tölt be a hormonális szabályozásban.
Következtetés:
A tanulmány szerint a pantoténsav hiánya hátrányosan befolyásolhatja a hormonális egyensúlyt és az anyagcsere-folyamatokat. A megfelelő B5-vitamin-ellátottság nélkülözhetetlen a hormonrendszer normál működéséhez, különösen a mellékvesekéreg hormonjainak előállításához. A szerzők hangsúlyozzák a további humán vizsgálatok szükségességét ezen összefüggések pontosabb feltérképezéséhez.
Ez az áttekintő tanulmány megerősíti, hogy a pantoténsav fontos, bár gyakran alábecsült szereplője a hormonrendszer működésének, és hozzájárulhat az optimális endokrin egészség fenntartásához.
A B6-vitamin és hormonális hatások – tudományos megfigyelések
A "Rose DP. The interactions between vitamin B6 and hormones. Vitamins and Hormones" egy átfogó szakirodalmi áttekintés. Az egyik első olyan munka, amely rendszerezetten vizsgálta a piridoxin és különböző hormonok közötti kölcsönhatásokat. Bár a cikk elsősorban in vitro és állatkísérletes megfigyeléseken alapul, több élettani összefüggésre is rávilágított:
1. Ösztrogének és piridoxál-foszfát kölcsönhatás
Az ösztrogén szteroidok versenghetnek a piridoxál-foszfát-függő enzimek aktív helyeiért, ezáltal gátolhatják ezek működését. A tanulmány szerint ez a versengés nemcsak laboratóriumi körülmények között, hanem valószínűleg in vivo is előfordulhat, és ezáltal befolyásolhatja a neurotranszmitterek – például szerotonin és dopamin – szintézisét is.
2. Orális fogamzásgátlók és a triptofán-anyagcsere zavara
Ösztrogént tartalmazó orális fogamzásgátlók alkalmazása összefüggésbe hozható a triptofán-anyagcsere rendellenességeivel, amelyek hasonlóságot mutatnak a B6-vitaminhiány tüneteivel. A kutatás szerint ez az állapot piridoxinpótlással visszafordítható lehet, ami hipotetikusan alátámasztja a B6-vitamin szerepét az ösztrogén-indukált anyagcserezavarokban.
3. Terhesség és B6-vitamin-hiány
A tanulmány felveti, hogy terhesség alatt kialakulhat B6-vitamin-hiány, amely potenciálisan hozzájárulhat a preeklampszia kialakulásához. Bár az etiológiai kapcsolat nem bizonyított, a B6-vitamin státusz figyelemmel kísérése indokolt lehet várandósság alatt.
4. Kortikoszteroidok, pajzsmirigyhormonok és B6-vitamin-szükséglet
Egyes megfigyelések szerint a kortikoszteroidok és a pajzsmirigyhormonok módosíthatják a B6-vitamin iránti igényt. Ennek oka részben a piridoxál-foszfát-függő enzimek aktivitásának hormonális szabályozása lehet, amely további kutatást igényel.
5. B6-vitamin és az agyalapi mirigy hormonjainak szabályozása
A piridoxin szerepet játszhat az elülső agyalapi mirigy hormonjainak szabályozásában. Ez a hatás feltehetően a hipotalamusz szintjén történik, a dopamin és szerotonin szintézisének befolyásolásán keresztül, mivel ezek a neurotranszmitterek B6-vitamin-függő útvonalakon keletkeznek.
6. Klinikai vonatkozások: hiperprolaktinémia
A szerzők szerint a piridoxin-terápia potenciálisan alkalmazható lehet a hiperprolaktinémia bizonyos eseteiben, azonban az ezzel kapcsolatos klinikai adatok korlátozottak és ellentmondásosak. A piridoxin szerepe ebben az összefüggésben további megerősítést igényel randomizált, kontrollált humán vizsgálatokból.
Összefoglalás
A D. P. Rose által közölt szakirodalmi áttekintés alapján a B6-vitamin és a hormonrendszer között több élettani kapcsolat is lehetséges. Ezek főként anyagcsere-enzimeken, neurotranszmitter-szintézisen és epigenetikai mechanizmusokon keresztül valósulhatnak meg. Bár a klinikai alkalmazhatóság kérdése továbbra is nyitott, a B6-vitamin megfelelő bevitele fontos lehet a hormonális szabályozás szempontjából, különösen olyan állapotokban, ahol az ösztrogénhatás, stressz vagy terhesség szerepet játszik.
A biotin (B7-vitamin) és a hormonrendszer lehetséges kapcsolatai
A biotin (B7-vitamin) vízben oldódó esszenciális vitamin, amely számos karboxiláz enzim kofaktora, és nélkülözhetetlen a zsírsavak, aminosavak és szénhidrátok normál metabolizmusához. Ezen anyagcsere-folyamatokon keresztül közvetett módon szerepet játszhat a hormonális homeosztázis támogatásában is. Az utóbbi években több tudományos munka foglalkozott a biotin sejtszintű hatásaival, köztük génexpressziós és endokrin szabályozási mechanizmusokkal is. Bár a közvetlen humán klinikai adatok még korlátozottak, az alábbiakban ismertetett kutatások arra utalnak, hogy a biotin szerepe túlmutathat az alapanyagcserén.
Epigenetikai szabályozás és génexpresszió
A kutatás megállapítja, hogy a biotin részt vehet a hisztonfehérjék biotinilációjában – egy olyan epigenetikai módosító mechanizmusban, amely befolyásolhatja a génexpressziót, így potenciálisan érintheti a hormontermelő gének aktivitását is. Az epigenetikai szabályozás révén a biotin hatással lehet olyan sejtszintű folyamatokra, amelyek befolyásolják a hormontermelést, például a szteroidogén enzimek expresszióját vagy a sejtdifferenciáció hormonális útvonalait. (7)
Biotin és inzulinreceptor-expresszió
Egyes állatkísérletes és in vitro tanulmányok szerint a biotin elősegítheti az inzulinreceptor gén expresszióját, ezáltal potenciálisan javíthatja a glükózanyagcserét és az inzulinérzékenységet. Bár a mechanizmus pontos részletei még nem teljesen tisztázottak, az eredmények arra utalnak, hogy a biotin szerepet játszhat a sejtfelszíni inzulinérzékelés szabályozásában, különösen metabolikus stressz esetén. (8)
Klinikai megfigyelések és további kutatási irányok
A humán klinikai vizsgálatok jelenleg még nem szolgálnak elegendő bizonyítékkal arra, hogy a biotin közvetlen hatással lenne a hormonális egyensúlyra. Ugyanakkor a genetikai biotinidáz-hiányt vizsgáló esetismertetésekből tudjuk, hogy súlyos biotinhiány esetén anyagcserezavarok, neurológiai tünetek és hajhullás is előfordulhat – ezek egy része másodlagosan endokrin eredetű lehet. (9)
Összefoglalás
A jelenlegi tudományos eredmények alapján feltételezhető, hogy a biotin részt vesz olyan anyagcsere-folyamatokban – például zsírsav- és aminosav-metabolizmus –, amelyek sejtszinten összefüggésben állnak a hormontermelés alapját képező mechanizmusokkal. A közvetlen hormonális hatások klinikai igazolása jelenleg korlátozott.
Folsav (B9 vitamin) és a női reproduktív hormonok
Folsav és anovuláció: hormonális előnyök magasabb bevitel mellett
Egy 2012-es prospektív kohorszvizsgálat kimutatta, hogy a magasabb szintetikus folsavbevitel összefüggésbe hozható a luteális fázisban megemelkedett progeszteronszinttel és az anovuláció kockázatának csökkenésével. A tanulmány szerint a harmadik tercilisbe tartozó nők progeszteronszintje átlagosan 16%-kal magasabb volt az első tercilishez képest, és 64%-kal alacsonyabb eséllyel tapasztaltak anovulációt. (10)
Folsav és menopauzális hőhullámok: Tudományos kutatások
Ewies és munkatársai (2021): Egy randomizált, kettős vak, placebokontrollált vizsgálatban 164 posztmenopauzális nő vett részt, akik napi 5 mg folsavat vagy placebót kaptak 12 héten keresztül. A tanulmány megállapította, hogy bár a folsav csoportban nagyobb mértékű csökkenés volt megfigyelhető a hőhullámok gyakoriságában és súlyosságában, a különbség nem érte el a statisztikai szignifikancia szintjét (P = 0,149). Azonban a másodlagos kimenetelek, például az életminőség javulása, kedvezőbbek voltak a folsav csoportban a 8. héten . (11)
Gaweesh és munkatársai (2009): Egy kisebb, 46 résztvevős tanulmányban napi 5 mg folsav szedése 4 héten keresztül jelentős javulást eredményezett a hőhullámok gyakoriságában és súlyosságában a posztmenopauzális nőknél. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a folsav csökkentette a noradrenalin metabolit szintjét, ami a hőhullámok csökkenésével korrelált .(12)
Saudi és munkatársai (2024): Egy újabb tanulmányban 5 mg/nap folsav szedése 4 héten keresztül szignifikánsan csökkentette a hőhullámok gyakoriságát és súlyosságát a posztmenopauzális nőknél, összehasonlítva a placebóval. A kutatók megjegyezték, hogy a folsav csoportban 22%-os klinikai javulás volt megfigyelhető, míg a placebo csoportban nem volt jelentős javulás . (13)
Lehetséges mechanizmus
A folsav szerepet játszik a szerotonin és noradrenalin neurotranszmitterek szintézisében, amelyek befolyásolják a hőszabályozást. A kutatók feltételezése szerint a folsav befolyásolhatja a neurotranszmitterek szintjét, így potenciálisan hatással lehet a hőszabályozásra. A pontos mechanizmusok és klinikai jelentőség további vizsgálatokat igényel Wjgnet.
Összefoglalás
Bár a kutatások eredményei vegyesek, több tanulmány is arra utal, hogy a folsav-kiegészítés csökkentheti a hőhullámok gyakoriságát és súlyosságát posztmenopauzális nőknél. További, nagyobb mintaszámú és hosszabb távú vizsgálatok szükségesek a folsav hatékonyságának és biztonságosságának megerősítéséhez ebben a kontextusban.
Vitamin B₁₂ hiány és autoimmun pajzsmirigy betegségek
A „Correlation Between Vitamin B12 Deficiency and Autoimmune Thyroid Diseases” (PubMed ID: 35761487), egy 2023-ban megjelent retrospektív vizsgálat, amely a B₁₂-vitamin szint és az autoimmun pajzsmirigy betegségek közötti összefüggést elemzi. (14)
Célkitűzés:
A kutatás célja az volt, hogy megvizsgálja, van-e statisztikailag szignifikáns különbség a szérum B₁₂-vitamin szintekben azok között, akiknél autoimmun pajzsmirigy betegséget (AITD) diagnosztizáltak, és azok között, akiknél nem. A tanulmány továbbá feltérképezte a B₁₂-szint és az anti-TPO (pajzsmirigy-peroxidáz elleni antitest) szint közötti kapcsolatot.
Módszertan:
A retrospektív vizsgálat során 226 AITD-ben szenvedő beteg és 226 egészséges kontroll személy adatait elemezték. A résztvevők szérum B₁₂-szintjét és anti-TPO szintjét mérték. A statisztikai elemzés során korrelációs és ROC-analízist végeztek, hogy meghatározzák a B₁₂-szint diagnosztikai értékét az AITD előrejelzésében.
Eredmények:
A vizsgálat kimutatta, hogy:
Az AITD-s betegek szignifikánsan alacsonyabb B₁₂-szinttel rendelkeztek (200,7 ± 108,8 pg/mL), mint az egészséges kontrollok (393,4 ± 150,8 pg/mL).
Az anti-TPO antitestek szintje magasabb volt a B₁₂-hiányos betegekben (236,6 ± 455,7 IU/mL), szemben a kontrollcsoporttal (39,5 ± 165,6 IU/mL).
A B₁₂-vitamin szintje negatív korrelációt mutatott az anti-TPO szinttel (r = –0,233; p < 0,001).
A ROC-analízis során a B₁₂-szint 178,9 pg/mL alatti értéke 94,7%-os érzékenységgel és 76,8%-os specificitással jelezte előre az AITD-t. Az AUC érték 0,881 volt.
Következtetés:
A vizsgálat alapján a B₁₂-vitamin szintje megbízható biomarkerként szolgálhat az autoimmun pajzsmirigy betegségek kockázatának előrejelzésében. A B₁₂-hiány szoros összefüggést mutatott az emelkedett anti-TPO antitest szintekkel, ami utalhat az immunrendszer aktiválódására és a pajzsmirigy autoimmun eredetű károsodására. A szerzők javasolják a B₁₂-szint rutinszerű mérését AITD gyanúja esetén, és hangsúlyozzák a mikrotápanyag-ellátottság szerepét a pajzsmirigy és az immunrendszer egészségében.
Ez a kutatás tovább erősíti azt a tudományos konszenzust, miszerint a mikrotápanyaghiány – jelen esetben a B₁₂-vitamin – közvetetten hozzájárulhat az autoimmun folyamatok kialakulásához, és új utakat nyithat a megelőzés és a kezelés terén.
Összefoglalás
A B-komplex vitaminok – köztük a tiamin (B1), riboflavin (B2), niacin (B3), pantoténsav (B5), piridoxin (B6), biotin (B7), folát (B9) és kobalamin (B12) – létfontosságú, vízoldékony mikrotápanyagok, amelyek számos alapvető élettani folyamatban játszanak szerepet. Ezek a vitaminok hozzájárulnak például:
- a normál energiatermelő anyagcsere-folyamatokhoz (B1, B2, B3, B5, B6, B7, B9, B12),
- az idegrendszer normál működéséhez (B1, B2, B3, B6, B12),
- a pszichológiai funkciók fenntartásához (B1, B3, B6, B9, B12),
- a hormonális aktivitás szabályozásához (B6),
- a sejtosztódáshoz (B9, B12),
- a homocisztein-anyagcsere fenntartásához (B6, B9, B12).
Ezek a funkciók alapvetőek a sejtműködés, a genetikai információk átírása, az aminosav- és neurotranszmitter-anyagcsere, valamint az energiaellátás szempontjából. Bár a jelenlegi tudományos álláspont szerint a B-vitaminok közvetlen hormonális hatásait nem engedélyezett állítani, sejtszintű szerepük alapján közvetett támogatást nyújthatnak a szervezet szabályozó rendszereinek normál működéséhez.
Az irodalomban fellelhető előzetes kutatások – különösen a B6-, B9- és B12-vitaminok esetében – arra utalnak, hogy ezen mikrotápanyagok szintje és biológiai hasznosulása befolyásolhat bizonyos élettani folyamatokat, amelyek relevánsak lehetnek például a sejtosztódásban, az aminosav-anyagcserében vagy az energiahasznosításban.
Tudományos hivatkozások:
B1-vitamin (Tiamin): Taghizadeh M et al. The effect of thiamine supplementation on premenstrual syndrome: a randomized controlled trial. Int J Vitam Nutr Res. 2016;86(3-4):143–152., https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4825494/ (1)
B2-vitamin (Riboflavin): Effect of Micronutrients on Thyroid Parameters, 2022., https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC8820928/ (2)
B3-vitamin (Niacin): Niacin deficiency in NET patients. PMID: 26335390, https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/26335390/ (3)
Niacin elevates NAD⁺ in human skeletal muscle, improving mitochondrial function., https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S155041312030190X (4)
B5-vitamin (Pantoténsav): Pantothenic Acid – an overview. In: ScienceDirect Topics.
https://www.sciencedirect.com/topics/biochemistry-genetics-and-molecular-biology/pantothenic-acid (5)
B6-vitamin (Piridoxin): Rose DP. The interactions between vitamin B6 and hormones. Vitamins and Hormones. 1978;36:193–210. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/217175/ (6)
B7-vitamin (Biotin), Rodriguez-Melendez, R., & Zempleni, J. (2003). Regulation of gene expression by biotin (Review). Journal of Nutritional Biochemistry, 14(12), 680–690. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/14690760/ (7)
Zhang D et al. Biotin supplementation improves glucose tolerance in obese mice. Biochem Biophys Res Commun. 2018;499(4):850-855 https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/3280936/ (8)
Wolf B. Biotinidase deficiency. Genet Med. 2012 Jun;14(6):565-75., https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/22241090/ (9)
B9-vitamin (Folsav)
Gaskins AJ et al. (2012): The impact of dietary folate intake on reproductive function in premenopausal women: a prospective cohort study. PLoS One, 7(9), e46276. https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0046276 (10)
Ewies et al., 2021. Folsav és menopauzális tünetek. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/23050004/ (11)
Gaweesh et al., 2009. Folsav és hőhullámok., https://www.wjgnet.com/2218-6220/full/v2/i4/87.htm?utm_source=chatgpt.com (12)
Saudi et al., 2024. Folsav és hőhullámok, RCT. https://journals.ekb.eg/article_391290_264cbd09f9518eb8da8c9588fcd991bc.pdf?utm_source=chatgpt.com (13)
B12-vitamin (Kobalamin)Tinatin Kacharava et al., 2023. B12-vitamin szint és autoimmun pajzsmirigybetegség. https://www.researchgate.net/publication/361604873_Correlation_between_Vitamin_B12_Deficiency_and_Autoimmune_Thyroid_Diseases (14)
Kapcsolódó termékek
.jpg)
