Kedves Andrea! A szerves tápanyagok tulajdonképpen a népi gyógyászat és a modern technológia ötvözését jelentik, annak érdekében, hogy a lehető legmagasabb biohasznosulással rendelkező végterméket biztosítsuk. Ennek köszönhetően ma már arra is képesek vagyunk, hogy 3000mg kapormag őrleményt csomagoljuk egyetlenegy tablettába, annak összes hasznos és szerves alkotójával együtt, hogy a napi terápiás dózist biztosítsuk, és így a hatás se maradjon el. Ennél a tablettánál a növényi alkotók egy króm nevű nyomelemmel is ki lettek egészítve. Pontosabban króm ionnal, amely biológiailag aktív anyag, természetes módon jelen van a környezetben, és esszenciális tápanyag az emberi szervezet számára, mivel segíti az inzulin működését a testi szövetekben a cukor, a fehérje és a zsírok feldolgozása során.

Fontos tudni tehát, hogy mit viszel be a szervezetedbe, akár napi táplálékról, akár napi vitaminról pl.: C-vitamin, Cink, Szelén vagy egyéb étrendi tápanyagról van szó, mint például kapormag és króm, hialuronsav, vagy szőlőmag kivonat ….

Vitaminoknál nem mindegy, hogy szintetikus kémiai izolátumot fogyasztasz, vagy élő, szerves tápanyagot. Előbbi úgy kerül forgalomba, hogy egy teljes értékű alapanyagot kémiai eljárások során egyszerű vegyületté alakítanak, mint például a kukoricát aszkorbinsavvá.

De lehet ezt másként is!

Például: világszerte a társadalmak évezredekig erjesztették az ételeket jó féle baktériumokkal, hogy olyan egészséges és kíméletes termékeket hozzanak létre, mint a joghurt és a miso. A Natur Tanya® cég ezt a hagyományos erjesztő (fermentált) folyamatot viszi tovább például a hialuronsav, vagy papaya készítményben, olyan táplálék kiegészítőt szolgáltatva, melyet enzimekkel, és élő probiotikumokkal tenyésztettek.

A fermentált kiegészítők például olyan élő, szerves termékek, melyek tökéletes biohasznosulással bírnak, és melyek fogyasztása közben, vizsgálhatjuk testünk változásait, melyek közül néhány kifejezetten gyorsan látható, hialuron esetében különösen a mozgásszerveken és a bőrön, papaya esetében az emésztőrendszer működésén és közérzetünk javulásán keresztül.

Aztán ott vannak az olyan technológiai hátterek, mint amilyen a standardizálás, amit például a szőlőmag kivonatnál alkalmaztunk. Ezt úgy tudnám elmagyarázni, hogy amikor a szőlőmagot megőröljük, és annak lisztjét kiterítjük egy asztalra, a hatásért felelős hatóanyagok szétszórva, egyenlőtlenül vannak jelen. Ezért ha az asztalról kezdenénk el fogyasztani a port, nem tudnánk garantálni a napi dózist, sőt azt sem, hogy minden kanálban benne van a hatóanyag, ami a hatásért felel. Standardizálásnál a hatóanyagokat gyűjtjük össze az asztalról és azt a koncentrátumot tablettázzuk.

C-vitaminnál megint más a helyzet, a legtöbb kiegészítő aszkorbinsavat tartalmaz csak. Ez a molekula önmagában nem tudja azokat az előnyöket nyújtani, mint az a C-vitamin, ami a természetben bioflavonoidok ölelésében fordul elő és lesz tökéletes hasznára a szervezetünknek. Ha ezek a kísérők a molekula körül hiányoznak, akkor a testnek kell elvonnia azokat a szövetekből, pontosan úgy, ahogy azt a természet is kínálja. Ezeket a bioflavonoidokat hozzá lehet adni az aszkorbinsavhoz, vagy lehet kémiailag stabillá tenni, mint ahogy azt a szervezet a legjobban felismeri és hasznosítja, és ahogy az megjelenik a Natur Tanya® C-vitamin tablettában is.

Aztán ott van még a kelátolás technológiája, ami szerves, sejtszinten felszívódó ásványokat eredményez, vagy a mikrokapszulázás, ami az illékony összetevőket segít célállomásig eljuttatni, vagy a mikronizálás, ahol a növényi részt a milliméter ezredrészére darabolják fel, hogy nagyobb felületet kapjanak és a nagyobb felületen több biokémiai reakció menjen végbe, amivel a végeredményt exponenciálisan növelik meg. De ott van még a kifejezetten propolisz termékekre vonatkozó E.P.I.D.® szabadalom , ami 300 féle hatóanyagot őriz meg a végtermékben….. és így tovább.

Rudolf Rita