Mi mindenre jó a kapormag és a króm?

Kapormag koncentrátum krómmal

Szinte lehetetlen volna olyasvalakit találni, aki nem ismeri a kaprot. Elvégre ki ne evett volna már kaporral ízesített savanyúságot? A kapormag olyan gyógy- és fűszernövény, melyet már az ókori egyiptomiak, görögök és a rómaiak is kedveltek, mint ételfűszert, a magját pedig az emésztés elősegítésére rágcsálták.

A magyar népgyógyászat előszeretettel alkalmazta vércukorszintre való hatása miatt. Nem véletlen, hogy krómmal kombináltuk, hiszen ez az a nyomelem, mely hozzájárul a normális vércukorszint fenntartásához.

Nagy dózis

E két tápanyagnak a kombinációjával született meg ez a kivonat!

Fogyaszd  ezt a tablettánként 3000mg szárított kapormag őrleménynek megfelelő kivonatot, krómmal dúsítva, hiszen segítségedre lehet a vércukorszinted szabályozásában. Természetesen, ha gyógyszeres kezelés alatt állsz, akkor az orvost mindig tájékoztatni kell arról, ha étrend-kiegészítőt szeretnél fogyasztani.

Mi mindenre jó még a kapormag?

Legtöbben konyhai fűszernövényként ismerik, azonban a népi tapasztalatok alapján segítheti a vércukorszint szabályzást, csökkentheti a gyulladásokat  és segítséget nyújthat akár a görcsös fájdalmak enyhítésében is. A kapormag jó hatással lehet az emésztésre, hiszen gyakorlatilag az emésztésben részt vevő összes szervre hatást gyakorol.

Segítséget nyújthat az alábbi esetekben:

• Vércukorszint szabályzás
• Emésztési zavarok, gyomorrontás, gyomorégés
• Rossz lehelet
• Menstruációs panaszok
• Megfázás, nátha, köhögés
• Alvászavarok
• Anyatej serkentés

Króm a vércukorszint szabályzó nyomelem

A króm egy nyomelem, mely segíti a makro tápanyagok (szénhidrát, zsír, fehérje) anyagcseréjét, hiszen hatással van a cukor- és zsíranyagcserét szabályozó enzimek aktivitására. Segít a normál vércukorszint fenntartásában, ezzel segítséget nyújthat, az evési rohamok megelőzésében és az inzulincsúcsok megakadályozásában, mely utóbbi a zsírszövet lerakódását idézheti elő. Személyes tapasztalat, hogy rendszeres fogyasztásával  az edzéseket is jobban bírod majd!

A cukorbetegség terjedése

A diabetes mellitus krónikus anyagcserezavar, amit az inzulin csökkenő mennyisége, illetve ellátási zavara jellemez, és ami magas vércukorszinthez vezet. A WHO becslése szerint 2030-ban kb. 366 millió ember lesz cukorbeteg.
A diabétesz krónikus szövődményei közé tartozik a mikrovaszkuláris károsodás, veseelégtelenség, szívbetegség, idegi károsodások és vakság. A szövődmények egyik legfőbb kiváltó oka a vércukorszint krónikus megemelkedése, aminek következtében glikációs végtermékek (AGE) alakulnak ki.

A glikáció több szövődmény központi molekuláris alapja; ilyen pl. a diabetikus nefropátia, retinopátia, neuropátia és szívbetegség. Tanulmányok bizonyítják, hogy a természetes antioxidánsok jelentős szerepet játszhatnak az anyagcserezavarok megelőzésében és kezelésében. Ennek következtében a növényi eredetű gyógyszerekre kivételesen nagy figyelem irányul, mivel ezek ára alacsony, kevés a mellékhatásuk, és számos hasznos tulajdonsággal rendelkeznek.

Népgyógyászat és kutatások

Az Anethum graveolens (kapor) a népi orvoslásban az emésztési zavarok és a rossz lehelet ellen, a tejelválasztás serkentésére, valamint hipolipidémiás (elősegíti a zsír koncentrációjának csökkentését a vérben) szerként használatos. Napjainkban kísérletek folynak annak irányában, hogy tudományosan is igazolják, hogy a kapornak antimikrobiális, gyomorirritáció ellenes, gyulladás gátló és antioxidáns tulajdonságai is vannak.

Érdemes egyeztetni, cukorbetegeknél és metabolikus szindrómában szenvedő betegeknél a kezelőorvossal a már meglévő kezelés kapormaggal és krómmal történő kiegészítéséről, hiszen alkalmazása segíthet csökkenteni a vércukorszintet, a teljes koleszterinszintet, a trigliceridet, a nagyon alacsony-sűrűségű lipoprotein koleszterint, az alacsony sűrűségű lipoprotein koleszterint, ugyanakkor növelheti a nagy sűrűségű lipoprotein koleszterin-szinteket.

Gyomorégés és kapormag

A kapor hatással van a nyelőcsőre, hiszen segíthet eltávolítani onnan a savat, ami általában a gyomorégést okozhatja. Valójában nem szabadít meg a nyelőcsőbe felkerülő gyomorsavtól, hanem arra készteti a nyelőcső izmait, hogy egy kicsit aktívabb működéssel juttassák vissza a savat a gyomorba.

Álmatlanság

A kapormagban található illóolajoknak köszönhetően, a népgyógyászat gyakran alkalmazza a test és lélek álmatlanságtól való megszabadítására, melyet lazító és nyugtató hatása által idéz elő.

Gyomorbetegségek

A tibeti, ayurvédikus és a kínai orvoslásban is ismert a kapor, mint emésztést segítő gyógynövény, előszeretettel alkalmazzák gyomorpanaszok és a hasmenés okozta kellemetlenségek esetén is.

Megfázás/influenza

Mindenki volt már megfázva, amikor köhögött és folyt az orra. A kapormag azon gyógynövények egyike, amelyek jelen vannak megfázás/influenza elleni szerekben, és segítségedre lehet lerövidíteni a betegségben töltött időt.

Rossz lehelet

Ha a rossz lehelet, a rendszeres fogmosások hatására sem tűnik el, érdemes bevetni a népi praktikát, hiszen a kapormag fogyasztása segíthet frissen tartani leheletedet.

Érdekességek a kaporról

Az Anethum graveolens a Földközi-tenger környékén, Dél-Oroszországban és Nyugat-Afrikában őshonos. Egy családba tartozik a petrezselyemmel, a sárgarépával és a köménnyel.

Angol neve – dill – valószínűleg az angolszász vagy óskandináv „dylle” szóból származik, ami azt jelenti: nyugtatni, csillapítani.  Ez valószínűleg emésztést segítő tulajdonságaira utal. A régi egyiptomiak, rómaiak, kínaiak és vikingek gyomornyugtató hatása miatt kedvelték. Tudomásunk szerint először Egyiptomban említik, egy i.e. 3000 körül keletkezett orvosi feljegyzésben. A Bibliában is előfordul a neve (Máté 23:23), és egyike a Mária sírján talált kilenc szent gyógynövénynek (a többiek: zsálya, lestyán, cickafark, körömvirág, árnika, fekete üröm, macskagyökér és gilisztaűző varádics).

Az antik görög kultúrákban a kapor a gazdagság jelképe volt; a tehetősebbek gyakran égettek kaporillatú olajat ennek kinyilvánítására. A rómaiak azt tartották, hogy a kapor szerencsét hoz, Európában pedig úgy gondolták, hogy távol tartja a boszorkányokat a háztól, ha egy csokor kaprot tűznek az ajtó fölé.

A kaprot a varázslók is napi szinten használták tevékenységük során. Borral kombinálva romantikus kalandokra bátorította a szerelmeseket. Elterjedt volt az a babona, hogy a perben álló fél számára kedvező döntés születik, ha kapormagot szór a cipőjébe, mielőtt belép a tárgyalóterembe.

A kapor története az orvoslásban

Ahogy korábban megjegyeztük, régi egyiptomi írásokban gyógyszerként említik a kaprot, már időszámításunk előtt mintegy 3000 évvel. Hatásának köszönhetően Nagy Károly császár kaporteát szolgáltatott fel vendégeinek étkezések után. A kapor szerepel a császár híres „gyógynövény listáján”; ebben azokat a növényeket sorolták fel, amelyeket az uralkodó saját konyhakertjében termeszteni kellett (hagyma, gyöngyhagyma, fokhagyma, póréhagyma, zeller, hogy csak néhányat említsünk közülük).

Az orvostudomány atyjaként ismert Hippokratész kapros szájvizet készített. Ez az első, ilyen típusú, dokumentált recept. 

Az ókorban a katonák égetett kapormaggal gyorsították sebeik gyógyulását. Volt idő, amikor az elmebetegség hatékony ellenszerének tartották a kapor, a vaj és a szárított méz keverékét. Régen az impotenciát is kaporral kezelték.