Így károsítja a szorongás a szervezetet!

Ismerd meg a szorongás testi tüneteit, és tudd meg, mit tehetsz ellenük!

A szorongás alapvetően egy természetes élettani jelenség, amit már mindannyian átélhettünk egy-egy nehezebb élethelyzetben vagy az életünkben bekövetkező nagy változások során. Azonban, amikor azt mondjuk, hogy a hazai statisztika szerint a lakosság majdnem 10%-a küzd szorongásos panaszokkal, akkor többről van szó, mint egy átmeneti állapotról. Nézzük meg, hogy mikortól tekinthető a szorongás krónikusnak, hogy mi különbözteti meg a stressztől vagy a depressziótól, milyen tünetekről ismerhető fel, és azt is, hogy milyen lehetőségeink vannak a szorongás enyhítésére. 

Mi az a szorongás? Mikor tekinthető kóros mértékűnek?

A szorongás egy átfogó megnevezése azoknak a válaszreakcióknak, melyek fenyegetettség esetén, veszélyhelyzetben, diszkomfort érzet esetén, vagy új élmények, új helyzetek, esetleg krízishelyzetek során jelentkeznek. A szorongás feszültséggel, aggódással, és jellegzetes testi tünetekkel (pl. szapora szívverés, gyors levegővétel, összeszorult gyomor, stb.). Ezek a tünetek alapvetően kontrollálhatóak, és elmúlnak akkor, ha a fenyegetés megszűnik.  

De mi a helyzet akkor, ha ez mégsem történik meg?  

Kóros mértékű szorongásról beszélünk akkor, ha

• a szorongás érzése állandósul
• enyhe ingerek, vagy fenyegetést nem jelentő események is szorongást váltanak ki
• a szorongás korlátozza a mindennapi életvitelt, társas kapcsolatokat

A szorongás 15 testi tünete

1. felgyorsult légzés, légszomj
2. szapora szívverés
3. izzadás
4. pupillák kitágulnak
5. gombóc érzés jelentkezik a torokban
6. bőrpír jelenik meg a nyakon és mellkason
7. szájszárazság
8. lassú mozgás vagy éppen ellenkezőleg, túlmozgás
9. remegés
10. hányinger és vizelési inger
11. szervi ok nélküli fájdalmak (mellkas és hasi fájdalom, fejfájás, gyomorfájás)
12. izomfeszültség
13. alvászavar
14. fáradtság, gyengeség
15. étvágytalanság vagy túlevés

A szorongás hosszú távon komoly szív-és érrendszeri betegségek kialukálásához vezethet, illetve olyan szövődményekkel járhat együtt, mint a depresszió vagy a függőségek. Ezért nagyon fontos, hogy komolyan vegyük, és idejében foglalkozzunk vele!

A szorongás okai – tényezők, melyek hajlamosítanak a szorongásra

• genetikai hajlam – megváltozott agyi működésmód, ingerület átvivő anyagok megváltozott szintje (a szorongás akár öröklődhet is!)
• szülés előtti stresszhatások
• gyermekkori stresszhatások – szülő-gyermek kapcsolat, szeretet, biztonságérzet hiánya
• felnőtt kori traumák és krónikus stressz
• kedvezőtlen szociális helyzet
• idegrendszeri működés zavarai, mellékvese kimerülés – kortizol hiány, pajzsmirigy túlműködés
• alkoholizmus, drogfüggőség

Szorongás, stressz, depresszió - Mi a különbség?

Mi a különbség a szorongás és a stressz között?

A stressz  és a szorongás nem ugyanaz! Még akkor sem, ha a tünetek hasonlóak, és le is fedhetik  egymást.

A stressznél mindig van egy külső hatás (egy stresszor), amire elindul a stresszreakció, a szorongás esetében inkább egy belső érzésről beszélünk, tekinthetjük úgy is, mint a stresszre adott sajátos reakció. A szorongás az esetek nagy többségében szociális „keretekben” nyilvánul meg, melyhez általában tartozik megfeleléséi kényszer is, vagy önbizalomhiány.  A szorongó nem mindig veszi észre, hogy szorong, ellenben a stresszhelyzeteket felismeri.

A kezeletlen, állandósult stresszhelyzet idővel szorongást válthat ki.

Mi a különbség a szorongás és a depresszió között?

A szorongást félelmi reakcióként, míg a depressziót leginkább tartós lehangoltságként, szomorúságként, reményvesztettségként definiálhatjuk.

A két állapot közé nem lehet egyenlőség jelet tenni, habár bizonyos mértékben összefüggnek: a szorongás is lehet a depresszió egyik tünete, ha pedig a szorongással nem foglalkozunk idejében, akkor depresszióvá alakulhat, vagy depresszióval is társulhat.

Ami viszont megegyezik: mindkét esetben segítséget kell kérnünk!

Enyhíts a szorongás tünetein probiotikumokkal!

Ma már tudjuk azt, hogy a beleinkben élő baktériumok egyes fajainak túlsúlya és/vagy mások hiánya összefüggést mutat a mentális és idegrendszeri panaszokkal. 

Ez a felfedezés vezetett a pszichobiotikumok megjelenéséhez! A pszichobiotikumok olyan speciális pre- vagy probiotikumok, melyek természetesen és mellékhatások nélkül segíthetnek olyan mentális panaszok, mint a szorongás esetén.

A Natur Tanya® Pszichobiotikum Cerebiome® néven szabadalmazott baktériumtörzseket tartalmaz. Ezeket az élőflórákat több mint 1000 kutatásban idézték a mentális egészséggel kapcsolatban. Hatásosságukat 5 humán-klinikai vizsgálat is igazolja, ezen felül 9 preklinikai tanulmánnyal és a 10+ hatásmechanizmus feltárással is rendelkeznek.  

A L. helveticus R0052 és a B. longum R0175, vagyis a Pszichobiotikum baktériumtörzsei ígéretesnek bizonyultak a szorongásos tünetek enyhítésében!

Mit tehetünk még szorongás ellen?

• Alternatív terápiák – pl. kognitív viselkedésterápia, rövid dinamikus pszichoterápia
• Relaxáció és meditáció – ide sorolhatjuk az autogén tréninget is, amikor meghatározott gyakorlatsorok ismétlése segíti elő a relaxációt
• Életmódváltás - a kiegyensúlyozott táplálkozás és a testmozgás kulcsfontosságú a javuláshoz, de pl. a mértékletes étcsokoládé fogyasztás is csökkenti a szorongást

Ne feledd! A szorongás, ha krónikus méreteket ölt, nem bagatellizálható el! Már csak azért sem, mert ha nem lépünk fel időben ellene, súlyosabb egészségügyi problémákhoz vezethet. Habár vannak természetes módszerek (pl. mentális egészséget támogató probiotikumok fogyasztása) és alternatív terápiák a szorongás kezelésére, van, hogy ez nem elég: ilyenkor a gyógyszeres kezelést nem kerülhetjük meg. Fontos tudnunk, hogy nem egyik vagy másik módszer fog sikerre vezetni, hanem ezek együttes alkalmazása, és ne féljünk segítségét kérni a gyógyuláshoz.