Fermentált ételekkel az egészséges bélflóráért!

7 ok, amiért Neked is több fermentált ételt kellene enned!

A fermentálás ma reneszánszát éli! Biztosak vagyunk abban, hogy neked is van legalább egy olyan ismerősöd, aki mindent fermentál, ami a kezébe kerül. Tudod, milyen jól teszi? A fermentált ételek hozzájárulnak a bélflóra egészséghez, amely befolyásolja immun, sőt még idegrendszerünk egészségét is!

Mi az a fermentálás egyáltalán?

A fermentálás egy latin eredetű a szó, a „fermentare”, azaz erjeszteni igéből származik, ami visszavezethető a forr és pezseg szavakra. A fermentálás mikroorganizmusokkal történő erjesztést, bontást jelent, oxigénhiányos környezetben.

Amikor zöldségeket fermentálunk, akkor a felületükön természetesen előforduló baktériumok végzik el ezt a folyamatot. Mivel ezek között a baktériumok között a legtöbb  lactobacillus (tejsavbaktérium – probiotikum), így maga a folyamat tejsavas erjesztésnek (laktofermentálásnak) is nevezhető.

Miért olyan nagy divat a fermentálás?

Mert a fermentált zöldségek nagyon finomak! :-) Ez persze csak az egyik, bár kétségkívül nem elhanyagolható indok.

Nézd csak, mutatunk 7 érvet a fermentált ételek mellett!

1. Adalékmentes, teljesen természetes. A fermentáláshoz csupán zöldségre, sóra, vízre, és jó nagy adag türelemre van szükségünk.
2. A probiotikumok táplálják a mikrobiomot (bélflórát). Erről lejjebb írunk is bővebben is!
3. A fermentált zöldségek nemcsak megőrzik vitamintartalmukat, hanem a tejsavas erjedés során további vitaminok és tápanyagok szabadulnak fel.
4. A zöldségek az állagukat is megőrzik, frissek, roppanósak maradnak.
5. A baktériumok gyakorlatilag előemésztik nekünk az ételt, így nekünk már könnyebb dolgunk van. Ez pl. emésztőrendszeri betegségek esetén nagyon fontos, vagy puffasztó hatású ételeknél.
6. A fermentált zöldségek alacsony kalóriatartalommal bírnak, diéta alatt is bátran fogyaszthatjuk őket.
7. Rendszeres fogyasztásukkal egészségesebbé válik emésztésünk, sőt, egész szervezetünket jótékonyan befolyásolják

Miért fontos az egészséges bélflóra?

Az egészség a belekben kezdődik. Az emésztőrendszer több millió jó baktériumot, vagyis probiotikumot tartalmaz, melyek a megfelelő emésztéshez és az egészséges belekhez szükségesek.  A bélflóra egyénenként különbözik, olyan egyedi, mint az ujjlenyomatunk. A bélflóra egyensúlyi állapota adja immunrendszerünk egészségének 70 %-át. Vagyis, az egyensúly eltolódása, a patogének (rossz baktériumok) túlsúlyba kerülése, nemcsak emésztésünket befolyásolja negatívan, hanem kihat immunegészségünkre, kiváltó oka lehet az elhízásnak, összefüggésben állhat krónikus gyulladásokkal, sőt, a bél-agy tengely miatt még idegrendszeri állapotunkat, mentális egészségünket is befolyásolja.

Melyek a legismertebb fermentált ételek?

Savanyú káposztát egészen biztos, hogy ettél már, sőt valószínűleg készítettél is, a kovászos uborkáról nem beszélve. (Kicsit lejjebb Patrik meg is mutatja, hogy készítsd el.)

A kimcsiről hallottál?  Ezt az ázsiai étel kínai kelből készítik, magas az antioxidáns-tartalma és rostokban gazdag. Ugyancsak keletről érkezik a miso – erjesztett szójakrém és a tempeh erjesztett szójabab, de a natúr joghurt, vagy a túró is ugyanezen a folyamaton megy keresztül.

Mi mindent lehet még fermentálni?

Valójában, szó szerint mindent! Tudtad például, hogy a fermentálás egyre népszerűbb a kozmetikumok között is? Vagy hogy a fermentált köles tökéletes túró helyettesítő vegánok számára? De vegán sajtot készíthetünk pl. fermentált kesuból vagy dióból, de gabonákból is! A kínai konyhában igazi ínyencség a fermentált tojás (száznapos tojás) is, amit hagyományosan kacsatojásból (ritkábban tyúk vagy fürjtojásból készül), és három hónapig faszénből, oltott mészből, vízből és sóból készült keverékben „érlelik.”

Nem csoda hát, hogyha a fermentálás fanatizmus az étrend-kiegészítők között is egyre nagyobb teret hódít magának.

Miért jók a fermentált étrend-kiegészítők?

A fermentáció az étrend-kiegészítő piacra is betört, ugyanis az ezzel a folyamattal járó pozitívumokat, ahogyan az ételek, úgy az étrend-kiegészítők is magukénak tudják.

A baktériumok előemésztik őket, vagyis kedvezőbb lesz a felszívódásuk, és ez akár tízszer nagyobb is lehet, mint a hagyományos kivonatok.

• Ilyen például a: fermentált hialuronsav vagy a fermentált Q10 

A fermentáció során számos kiegészítő új tápanyagokkal is bővül, mert egy alap tápanyag átalakul, vagy újak jönnek létre és így ígéretesebb élettani hatásokat tudhatnak magukénak.

• Ilyen például a: fermentált papaya koncentrátum - tulajdonságait a Saccharomyces boulardii nevű probiotikumnak köszönheti, ami kizárólag az erjesztés során szabadul fel.
  
  
• Vagy a fermentált fekete fokhagyma kivonat, aminél az allicin alakul át antioxidáns vegyületekké, mint amilyen az S-allil-cisztein, a 5-hidroximetil-furfurol, a piruvát, a bioaktív alkaloidok és flavonoidok. A létrejövő antioxidánsok szabályozzák a sejtjelzést és csökkentik a gyulladást. Ráadásul neuroprotektív, antitrombogén, antidiabétesz és immunstimuláns tulajdonságokkal is rendelkeznek. Plusz bónuszként pedig a fokhagyma kellemetlen szagától is megszabadulhatunk. A fekete fokhagyma szagtalan.

TUDTAD?

- A K2-vitamint nattóból, vagyis nyers szójababból fermentálják. A szójabab tetején lévő baktérium meg is puhítja a babot, ragacsos, nyúlós állagúvá változtatja és E-, B1-, B2-, C- és K2-vitaminokban gazdagítja.

Fermentált ételekkel és kiegészítőkkel sokat tehetünk egészségünk megőrzéséért!

Egészségetekre!