A DNS metilációs mintázatok alapján meghatározható a biológiai életkor (epigenetikai-óra). Ha a kronológiai életkorunk 40, de anyagcsere betegségekkel küzdünk, mint pl. a 2-es típusú cukorbetegség, a biológiai életkorunk nagy valószínűséggel 8-10 évvel több.
Pedig bizonyított, hogy szüleinktől örökölt génjeink csupán 5%-ban felelnek betegégeinkért. Ha vannak is kóros génjeink, azok környezeti hatásra kapcsolnak be. Tehát a genetikai hajlam nem jelenti azt, hogy a fenti példánál maradva, maga a 2-es típusú cukorbetegség is ki fog alakulni.
A kulcs a minket érő külső és belső tényezőkön múlik. Pozitív epigenetikus változásokat jelent a rendszeres testmozgás, a jó minőségű alvás, a tápanyagokban gazdag táplálkozás, a stresszoldó technikák, de még a tanulás is, melyek nem csak lassíthatják, de vissza is fordíthatják a biológiai órát és szerveink, szervrendszereink öregedését.
Negatív epigenetikus változásokat okoz a mozgáshiány, a krónikus stressz, a cigaretta, az alkohol, a gyógyszerek vagy a tápanyagokban szegény étrend. Például egy egyoldalú táplálkozás képes a genom egyes részeinek átírására, gének be és kikapcsolásra és megváltoztathatja az emésztésért felelős gének működését és az immunválaszokat. Felgyorsítva természetesen ezzel a biológiai órát.
Lelki állapotunk is befolyásolja az epigenetikai-órát. Egy haláleset vagy válás okozta trauma gyorsítja, míg a hit, a szeretet, az ölelés, a nevetés lassítja az öregedési folyamatokat. A kutatók szerint sokszor jobban, mint maguk a fizikai tényezők.
Sőt ezek az érzéseink is átörökíthetők, például egy szorongó anya félelmei átöröklődhetnek a gyermekre, megjelenhet a gyermek és még a következő generációk génkifejeződéseiben is. A kutatók feltételezése szerint: a gének emlékeznek.