Szabad gyökök főként az anyagcsere folyamatok és környezeti ártalmak során jönnek létre, mint például a dohányzás, a Nap UV-sugárzása, a járművek kipufogógázai, mérgezés, vagy éppen gyógyszerek hatásaként keletkeznek.
A szabadgyökök olyan labilis, nagyon aktív, „öngyilkos” molekulák, amik nem törődve a többi elemi részecske által betartott egyezményes békével, bizonyos körülmények hatására reakcióba lépnek más molekulákkal. E nem kívánt reakció során a tomboló szabadgyök ugyan megsemmisül, ám eközben az általa megtámadott békés molekula funkciójában és struktúrájában is változásokat okoz. Talán segít a megértésükben, ha úgy gondolsz rájuk, mintha egészségünkre ártalmas parányi terroristák, vagy kamikaze pilóták lennének.
Bármely sejtünkben előfordulhatnak, de a szív, az erek, az idegek és az agy különösen kedvelt előfordulási helyei ezeknek a sejtmérgeknek is nevezett káros molekuláknak. A dopaminnak „köszönhetően” közvetlenül az agyban is található olyan vegyület, amely bomlástermékeivel szabadgyököket hoz létre.
A szabad gyökök öregedésben közrejátszott szerepe vitathatatlan, a sérült sejtekben DNS mutációt okozhatnak, ami mentális panaszokat, pl. depressziót, immunrendszeri problémákat, gyulladásokat, daganatos betegségeket okozhat. Sajnos az agysejtekben bőségesen megtalálható többszörösen telített zsírsavak nagyon érzékenyek a szabadgyökök kitartó támadásaira, mennyiségük emiatt folyamatosan csökken. Pusztulásukkal egy lipofuxin nevű vegyület halmozódik fel az agyban, ami jelentős mennyiségben koncentrálódva elpusztítja az idegsejteket, ezzel pedig csökkenti az intelligenciát.