A szagértő válaszol

A parfüm című regény főszereplője félelmet keltett az állatokban, és bizalmatlanságot ébresztett az emberekben, mert semmiféle saját testszaggal nem rendelkezett. A való életben alighanem sokan irigyelnék ezt a tulajdonságát, hiszen tömegek küszködnek a saját szaguk miatt. Van, akinek a lehelete kellemetlen, van, aki az izzadás miatt bűzölög, és sokan vannak, akik után a bélgázaik bukéja hagy kellemetlen nyomot. Most végre kiszagoltuk, vajon mi áll ezeknek a problémáknak a hátterében, és milyen megoldásokkal csillapíthatjuk őket.

A szaglásról röviden

A szaglás egy vegyi érzékelési mód, aminek során a levegőben oldott anyagokat észleljük. Szaglószervünk születésünkkor már teljesen érett, életünk első 5-10 évben pedig az is kialakul, hogy milyen illatot tartunk majd kellemesnek, és mitől fogunk undorodni. A gyerekek több szagot éreznek, mint a felnőttek, akik közül a gyakorlottabbak 10 000 különböző illatot tudnak megkülönböztetni, - az átlagember körülbelül ennek a felét képes megnevezni. Evolúciós okai vannak, hogy a büdösként elkönyvelt tárgyaktól, ételektől, emberektől tartunk, és megpróbáljuk őket elkerülni. Barlanglakó őseinket ez a készség mentette meg attól, hogy romlott vagy mérgező ételeket egyenek, minket pedig szintén ez a - tanulással megszerzett - tudás tart távol attól, hogy olyan dolgok közelében maradjunk, ami megbetegíthet minket.
És épp ez a képességünk az, ami a társasági interakciók során még ma is befolyásol minket. Ha valakit úgy ismerünk meg, hogy a szagát kellemetlennek érezzük, az agyunk ezt egy egyszerű üzenetté kódolja számunkra, ami úgy szól, hogy „ez az ember nem jó”. Ennek pedig villámgyorsan az lesz az eredménye, hogy nem tartjuk majd őt szimpatikusnak, de legalábbis nem szívesen fogunk vele egy légtérben tartózkodni.

A szájszag

A legtöbb problémát a társas kapcsolatokban a kellemetlen lehelet okozza, olyannyira, hogy aki ettől szenved, akár szociálisan is elszigetelődhet. Ez azért következhet be, mert sokan nem is tudják, hogy szájszaguk van. Ennek az egyik oka, hogy a saját szájszagunkat mi magunk nem észleljük, mert az orrunk nagyon gyorsan hozzászokik. A másik ok, hogy a bűzös leheletre nem illik felhívni a figyelmet, az erre való utalás szinte tabunak számít. Persze, akit gyakran kínálnak meg rágóval, vagy cukorkával annak érdemes elgondolkodnia, és egy megbízható barátot, vagy közeli családtagot megkérdezni, hogy ő mit tapasztalt ezzel kapcsolatban.

De mitől lesz büdös a száj?

Elsősorban a baktériumoktól.  A nyelvünkön, fogainkon, nyálunkban élő baktériumok a fehérjebontás során kénvegyületeket bocsátnak ki magukból. Ha elegendő vizet iszunk, a nyálunk tisztítani tudja a szájüreget, ezzel megakadályozza az anaerob baktériumok elszaporodását. Mivel a szájüreg szárazsága az első számú oka a rossz lehelet kialakulásának, ezért is fontos, hogy megfelelő mennyiségű folyadékot (elsősorban persze vizet!) fogyasszunk. De ha mégis eleget iszunk, vajon mi szárít ki minket? Az édességek, az alkohol, a dohányzás, és gyakran maguk az alkoholos szájszag elleni szájöblítők is ludasak ebben. Tovább rontják a helyzetet bizonyos gyógyszerek, mint az antihisztaminok, a magas vérnyomás és a depresszió elleni készítmények

Rendben, de mit tegyek ellene?

A kapormagból készül tabletták, vagy a klorofilban gazdag spirulina rágcsálása kiváló megoldás az ilyen jellegű szagok elmulasztására. Ez utóbbi algafaj minden szervedet élénkíti, oxigénben fürösztve a sejteket. Mivel méregtelenít is (ennek hasznosságáról később még lesz szó), a lehelet is üdébb lesz tőle, de ez a moszat a baktériumok ritkításában is kiveszi a részét, emellett a száj nyálkahártyáját is óvja, magas bétakarotin-tartalmával.

Egyéb okok

Azt hiszem a hagymás, fokhagymás, vagy a halételek, esetleg a cigaretta okozta speciális zamatokat meg sem kell említeni, annyira egyértelműek, ráadásul a legkevesebb gondot is ezek okozzák, hiszen egy alapos fogmosás, vagy rágózás gyorsan javíthat is a kényelmetlen állapoton.
Mindenképp érdemes komolyan venni a félévenkénti látogatást a fogorvosnál, hiszen a gyulladt íny, a szuvas fogak igen komoly, de nem túl kedves bukét tudnak biztosítani.
Betegségek is okoznak változást a leheletben, íme néhány gyakori példa: cukorbetegség (aceton), vesebetegség (ammónia), májbetegségek, mandulagyulladás, torok- és gégegyulladás, orrsövényferdülés, nyelőcsődaganat, reflux (a kesernyés gyomorsav okozza).
Az éhezés, a böjtök, a fogyókúra mind a keton szagát kölcsönzik a diétázónak, ami a zsírégetés során keletkezik.

Szájápolási tanácsok

• Minden étkezés után moss fogat! Az egyáltalán nem ciki ha a munkahelyeden fogmosáson kapnak, nem úgy, mint ha egy tárgyaláson a leheleted hengerli le a partnert az érveid helyett.
• Ha nem adott a lehetőség a fogmosásra, öblögess szájvízzel vagy tiszta vízzel!
• Használj fogselymet, hiszen csak ezzel tudod mindenhonnan kitakarítani a fogaidba szorult ételmaradékot!
• A nyelvedről se feledkezz meg, egy külön fogkefével vagy nyelvkaparóval távolítsd el róla a lepedéket!
• Igyál sokat, soha ne várd meg, hogy szomjas legyél! Ezzel az egész testednek jó teszel, nem  csak a szájüregednek!
• Ne dohányozz és kerüld az alkoholt!

Testszag

Bármennyire is izzadós vagy, azt nem árt tudnod, hogy az a 2-5 millió verejtékmirigy amivel rendelkezel, kétféle verejtéket bocsájt ki magából. A tenyereden, talpadon és arcodon keletkező izzadtság önmagában szagtalan, csupán egy parányi tejsavval megbolondított sós vízből áll. A nagyobb probléma a hormonális rendszer által szabályozott mirigyekkel van, amik a nemi szervek, a hónalj, és a mellek területén találhatók. Ezekből lúgos, tejszerű váladék termelődik, aminek sokszor már önmagában sincs túlságosan finom illata. Amikor a hónaljból kiáramló testszag elsőszámú okozóit keressük, a baktériumok lesznek, akiket elővehetünk. Ha ez a nedvesség hosszabb ideig a bőrön marad, a kültakarónkon élő parányok elkezdik lebontani, és akárcsak mint a szájban, itt is bűzölgő bomlástermékeket hagynak maguk után.

Ezt értem. De akkor mi a megoldás?

Sok esetben a személyi higiénia alapszabályainak betartása orvosolni képes a testszag okozta –leginkább átmeneti- gondokat. A rendszeres (mindennapos) fürdés, a hónaljszőrzet megkurtítása, a könnyű, tisztán tartott műszálmentes (főleg a tiszta pamut) öltözet elejét veheti a baktérium túlszaporodásának, és ezzel a bűzös aura megjelenésének is. A dezodorok használatával érdemes óvatosan bánni, mert az izzadtság gátlása veszélyes lehet. Számos méreganyag ürül a mirigyeken keresztül, ráadásul testünk természetes hűtése is veszélybe kerül, ha nem engedjük, hogy a dolgukat végezzék. A DeoSol természetes dezodort bátran merem ajánlani, mert a pórusok eltömítése nélkül csak a testszagot szűnteti meg, az izzadást nem.
Érdemes időnként egy timsós fürdőt venni, mert a timsó teljesen szagtalan, viszont meggátolja a baktériumok növekedését, és gombaölő hatása miatt még lábfürdőnek is remek. Régi házi praktika a szódabikarbóna oldat hónaljba permetezése, ami antibakteriális tulajdonságai miatt szintén közömbösíti a szagokat (cipő szagtalanítónak sem utolsó!).

Ahol ezek a hétköznapi, ésszerű megoldások nem hoznak eredményt, ott mindenképp érdemes megvizsgálni az életmódunkat. A leggyakrabban ugyanis a rossz táplálkozás, a hízás miatt bekövetkezett hormonális változások, különböző betegségek, a fizikai kimerültség, vagy éppen a stressz okozza az erős, nem kívánt odort.

Rossz testszaggal jár a pajzsmirigy-túlműködése, ahogy a cukorbaj, májbántalmak, a reflux és az ízületi gyulladás is magával hozhatja kelleténél erősebb szagok megjelenését. A hüvelyi folyások, a női nemi szervek különböző fertőzései, és maga a menstruáció is zavarba ejtő szagokkal párosul. Bizonyos daganatfajták szintén megváltoztatják a test természetes illatát.
Ha a betegségeket kizártuk, de még mindig nem jobb az illatunk, érdemes tovább vizsgálódni. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a stressz kiűzése az életünkből fél lépés az egészség felé, és a pihenés fontosságát sem lehet elégszer elismételni. Ha a stresszt elkerülni nem is tudjuk, legalább a lelki béke elérésének módjait tanuljuk meg. Ebben nagy segítségünkre lehet a jóga, vagy a hagyományos meditációs módszerek. Persze idegesen nagyon nehéz meditálni és meglelni a lelki békét, ezért a stressz csökkentéséhez javaslom kipróbálni a STRESS CONTROL-R kapszulát!

A rossz táplálkozás - és az ehhez köthető elhízás- miatt fellépő szagosodás megszüntetéséhez azonban már nagyobb „ágyúkra” van szükség.

A méregtelenítés segíthet

Az biztosan segít, ha fehérjéket és állati, telített zsírsavakat kisebb mennyiségben fogyasztunk, és belevágunk egy méregtelenítő kúrába is. A méregtelenítés során a salakanyagokkal együtt ugyanis a gyomorban elszaporodott baktériumoktól is megszabadulunk, amik szintén felelősek a bűzös izzadtság megjelenéséért. Ha a test ugyan erősen szaglik, de közben a lehelettel nincs probléma, akkor bőr felszínén elszaporodott baktériumok, esetleg egy izgalmas gombás fertőzés állhat a háttérben.
A méregtelenítést érdemes egy könnyen használható gyógynövényes koncentrátummal lefolytatni, ehhez én a Puridren® főzetet ajánlom.

Borzasztóan bűzös bélgázok

Napjában 10-14 alkalommal mindenki szellent, mégsem orrfacsaró bűzzel száll útjára minden egyes békegalamb. A bélgázok kellemetlen szagát általában a bennük lévő kén-hidrogén és egyéb kéntartalmú vegyületek okozzák. A rendkívül erős bélgáz termelés oka emésztési és felszívódási zavar lehet – például laktóz intolerancia, lisztérzékenység (coeliakia), de bélbetegségek, mint például az IBS is okozhatják. Stressz is kiválthatja, mivel az ilyen helyzetben lévő ember öntudatlanul gyakran sok levegőt nyel.

Korábban itt írtunk le mindent a bélgázokról, most nem ismételném meg, kattints érte ide!»