A bőröd egy száj?

Hallottad már a mondást, hogy „A bőröd egy száj”?

Nagy igazság.

Lehet, hogy nincs nyelve, vagy fogai, de a bőröd különösen nagy áteresztő képességű és képes szinte bármit felszívni, amit ráteszel - ezért is készítenek annyiféle tapaszt manapság, mivel akár 95%-al hatékonyabb lehet, mint a szájon át szedhető gyógyszerek.  Más szóval, a gyógyszergyártók tudják, hogy ha egy gyógyszert gyorsan a véráramba akarsz juttatni, akkor valami bőrön át ható megoldásban kell gondolkodnod.

Most menjünk egy lépéssel tovább:

szerinted a bőrnek melyik részén szívódnak fel a legjobban a vegyi anyagok?

Segítek:

bármely olyan területen, ahol egyszerre van nagy mértékű vérkeringés, és sok verejtékmirigy.

A hónaljad elég magas helyen áll ebben a rangsorban, így hogyha arról van szó, hogy milyen dezodort kensz rá, el kell kezdened figyelni a címkét. Van néhány olyan összetevő, amit mindenképp kerülnöd kell egy dezodorban:

Ártalmas izzadást gátlók a polcokon!

Alumínium:

az izzadásgátlók eltömítik a pórusokat alumíniumionokkal, így azok nem képesek az izzadtság kiengedésére.

Az alumínium egy kockázatot jelentő fém, amit a hatóságok szabályozott mennyiségben engedélyeznek a testápolási termékekbe beletenni. Nincs azonban arra bizonyíték, hogy ezek a „szabályozott mennyiségű” mérgező anyagok tényleg biztonságosak. Az alumíniumhasználattal szembeni érvelések rámutatnak, hogy az alumínium idővel felgyűlhet az agyban és hozzájárulhat az Alzheimer kór illetve a mellrák kialakulásához.

Az alumínium hatásáról és az izzadásgátlók veszélyeiről szóló újabb kutatások szerint az alumínium könnyebben jut el a szervezet más pontjaira a nyirokrendszeren keresztül, ha a hónalj le van borotválva. Az izzadásgátló címkéjén az alumínium lehet:

• aluminum chlorohydrate
• ammonium aluminum sulfate
• potassium aluminum sulfate
• aluminum zirconium tetrachlorohydrex gly

Alumíniummal minden nap találkozol fólia vagy konzerv formában. Tiszta fémként sem tesz jót neked, de az izzadásgátlókban lévő sók formájában még jobban képes részt venni a biokémiai reakciókban.

Parabének:

az alumíniumon kívül a legtöbb izzadásgátló parabéneket is tartalmaz, amik toulolból előállított antimikróbás anyagok - ami egy mérgező petrolkémiai származék. A bizonyítékok arra utalnak, hogy a toulol hormonzavart okozhat. A parabének közé tartozik minden, aminek a neve methyl, ethyl, propyl, benzyl vagy butyl kezdetű, márpedig ezek mind mérgező kőolajipari vegyületek, amik megzavarják a hormonháztartásod, ösztrogénszerű hatást váltanak ki és egyéb hormonok hatását is „utánozzák”, károsítják a szaporítószerveket, ráadásul rákkeltő anyagok. 2000 óta tizenhárom kutatást végeztek, amik kimutatták, hogy többféle parabén is az ösztrogénhez hasonlóan viselkedik az élő szervezetben. Az ösztrogén tudottan fokozza a rákos sejtek növekedését. Az érzékenyebb bőrűek allergiásak is lehetnek a parabénekre, ami a contact dermatitis nevű bőrbetegség formájában jelentkezik.

Propilén-glikol:

a bőrön történő áthaladást fokozó vegyület, ami gyorsan felszívódik a bőrön, a rákkeltő hatását a mai napig nem vizsgálták ki maradéktalanul. Egyfajta ásványi olaj, ami megtalálható az automatikus fékrendszerekben, a hidraulikus folyadékban és az ipari fagyállóban is. Emellett idegméreg is, máj-rendellenességeket okozhat és vesekárosodást.

Talkum:

ha azbeszttartalmú rostokat tartalmaz, rákkeltőnek minősíthető, ám ezen összetevő mennyisége nincs szabályozva a kozmetikai minőségű talkumban. Általában a bőrpír megelőzése és a bőr szárazon tartása miatt adják az izzadást gátlókhoz - ám messze kerülendő.

Sztearát-n:

(az „n” bármely szám lehet), talán növényi eredetű, de etilén-oxiddal dolgozzák fel (etoxilálják), ami ismerten rákkeltő.

Triclosan:

szappanokban és dezodorokban található antibakteriális vegyület. Megvan az a meghökkentő képessége, hogy ellenálló baktériumtörzseket hozzon létre. A bőrön át felszívódva testzsírként raktározza a szervezeted, lényegében egy rákkeltő fertőtlenítőszer.

BHT (Butil-hidroxi-toluol)

a BHT tartósítószer, amit többféle idegrendszeri problémával és más egészségügyi kockázatokkal is összefüggésbe hoztak. Ez a vegyület ritkábban fordul elő izzadásgátlókban, így könnyebben elkerülhető, mint az alumínium vagy a parabének.

Illatanyagok:

a legtöbb illatanyag mérgező potenciállal bíró szintetikus vegyület. Az illatanyaggal az a legnagyobb gond, hogy pontosan nem is jut a tudomásodra melyik konkrét vegyületet használták fel egy-egy termék jellegzetes illatához, így nem is tudod, tulajdonképpen mik az összetevők. Az illatanyagok fejfájást és allergiás reakciót is okozhatnak az arra érzékenyeknél.