Agyunk szárazanyag tartalmának több mint 60%-a zsír. A minden idegsejtet burkoló sejthártya mindkét rétegét zsírsavak alkotják, mely az agy sok alapvető funkciójának színtere.
Az étrendünkben szereplő zsírsavak határozzák meg, milyen típusú zsírsavak kerülnek a sejtmembránokba. A sejtfalak összetétele határozza meg, hogyan tudunk gondolkodni, tanulni, emlékezni, és agyunk mennyire képes ellenállni a stressznek, a sérüléseknek és az olyan betegségeknek, mint például a Parkinson- vagy az Alzheimer-kór.
Ideális esetben a sejthártyának rugalmas, zselés állaga van, amely megőrzi a sejt struktúráját, miközben biztosítja tartalmának szabad mozgását. Például az alkoholfogyasztás túlságosan folyékonnyá teszi a sejthártyát, a koleszterin és a telített, valamint az egyszeresen telítetlen zsírsavak nagyban csökkentik a sejthártya cseppfolyósságát, amely ezért megkeményedik, és működésében zavarok keletkeznek.
A szegényes étrend és a stressz idővel növelik a sejthártya koleszterintartalmát, egyúttal csökkentik zsírsavtartalmát. Ezáltal csökken a hártya rugalmassága, ami depresszióhoz, emlékezetromláshoz, tanulási nehézségekhez, romló látáshoz, rossz hőmérséklet-szabályozáshoz és alacsonyabb fájdalomküszöbhöz vezet.