Hallottad már a mondást, hogy „A bőröd egy száj”?

Nagy igazság.

Lehet, hogy nincs nyelve, vagy fogai, de a bőröd különösen nagy áteresztő képességű és képes szinte bármit felszívni, amit ráteszel - ezért is készítenek annyiféle tapaszt manapság, mivel akár 95%-al hatékonyabb lehet, mint a szájon át szedhető gyógyszerek.  Más szóval, a gyógyszergyártók tudják, hogy ha egy gyógyszert gyorsan a véráramba akarsz juttatni, akkor valami bőrön át ható megoldásban kell gondolkodnod.

Most menjünk egy lépéssel tovább:

szerinted a bőrnek melyik részén szívódnak fel a legjobban a vegyi anyagok?

Segítek:

bármely olyan területen, ahol egyszerre van nagy mértékű vérkeringés, és sok verejtékmirigy.

A hónaljad elég magas helyen áll ebben a rangsorban, így hogyha arról van szó, hogy milyen dezodort kensz rá, el kell kezdened figyelni a címkét. Van néhány olyan összetevő, amit mindenképp kerülnöd kell egy dezodorban:

termeszetes-golyos-dezodor-aluminium-mentes.jpg

Ártalmas izzadást gátlók a polcokon!

Alumínium: az izzadásgátlók eltömítik a pórusokat alumíniumionokkal, így azok nem képesek az izzadtság kiengedésére. Az alumínium egy kockázatot jelentő fém, amit a hatóságok szabályozott mennyiségben engedélyeznek a testápolási termékekbe beletenni. Nincs azonban arra bizonyíték, hogy ezek a „szabályozott mennyiségű” mérgező anyagok tényleg biztonságosak. Az alumíniumhasználattal szembeni érvelések rámutatnak, hogy az alumínium idővel felgyűlhet az agyban és hozzájárulhat az Alzheimer kór illetve a mellrák kialakulásához.

Az alumínium hatásáról és az izzadásgátlók veszélyeiről szóló újabb kutatások szerint az alumínium könnyebben jut el a szervezet más pontjaira a nyirokrendszeren keresztül, ha a hónalj le van borotválva. Az izzadásgátló címkéjén az alumínium lehet:

  • aluminum chlorohydrate
  • ammonium aluminum sulfate
  • potassium aluminum sulfate
  • aluminum zirconium tetrachlorohydrex gly

Alumíniummal minden nap találkozol fólia vagy konzerv formában. Tiszta fémként sem tesz jót neked, de az izzadásgátlókban lévő sók formájában még jobban képes részt venni a biokémiai reaizzadasgatlo-deosol-probiotikus-bakteriumok-prebiotikus-rostok-tapioka-sheavaj.jpgkciókban.

Parabének: az alumíniumon kívül a legtöbb izzadásgátló parabéneket is tartalmaz, amik toulolból előállított antimikróbás anyagok - ami egy mérgező petrolkémiai származék. A bizonyítékok arra utalnak, hogy a toulol hormonzavart okozhat. A parabének közé tartozik minden, aminek a neve methyl, ethyl, propyl, benzyl vagy butyl kezdetű, márpedig ezek mind mérgező kőolajipari vegyületek, amik megzavarják a hormonháztartásod, ösztrogénszerű hatást váltanak ki és egyéb hormonok hatását is „utánozzák”, károsítják a szaporítószerveket, ráadásul rákkeltő anyagok. 2000 óta tizenhárom kutatást végeztek, amik kimutatták, hogy többféle parabén is az ösztrogénhez hasonlóan viselkedik az élő szervezetben. Az ösztrogén tudottan fokozza a rákos sejtek növekedését. Az érzékenyebb bőrűek allergiásak is lehetnek a parabénekre, ami a contact dermatitis nevű bőrbetegség formájában jelentkezik.

Propilén-glikol: a bőrön történő áthaladást fokozó vegyület, ami gyorsan felszívódik a bőrön, a rákkeltő hatását a mai napig nem vizsgálták ki maradéktalanul. Egyfajta ásványi olaj, ami megtalálható az automatikus fékrendszerekben, a hidraulikus folyadékban és az ipari fagyállóban is. Emellett idegméreg is, máj-rendellenességeket okozhat és vesekárosodást.

Talkum: ha azbeszttartalmú rostokat tartalmaz, rákkeltőnek minősíthető, ám ezen összetevő mennyisége nincs szabályozva a kozmetikai minőségű talkumban. Általában a bőrpír megelőzése és a bőr szárazon tartása miatt adják az izzadást gátlókhoz - ám messze kerülendő.

Sztearát-n: (az „n” bármely szám lehet), talán növényi eredetű, de etilén-oxiddal dolgozzák fel (etoxilálják), ami ismerten rákkeltő.

Triclosan: szappanokban és dezodorokban található antibakteriális vegyület. Megvan az a meghökkentő képessége, hogy ellenálló baktériumtörzseket hozzon létre. A bőrön át felszívódva testzsírként raktározza a szervezeted, lényegében egy rákkeltő fertőtlenítőszer.

BHT (Butil-hidroxi-toluol): a BHT tartósítószer, amit többféle idegrendszeri problémával és más egészségügyi kockázatokkal is összefüggésbe hoztak. Ez a vegyület ritkábban fordul elő izzadásgátlókban, így könnyebben elkerülhető, mint az alumínium vagy a parabének.

Illatanyagok: a legtöbb illatanyag mérgező potenciállal bíró szintetikus vegyület. Az illatanyaggal az a legnagyobb gond, hogy pontosan nem is jut a tudomásodra melyik konkrét vegyületet használták fel egy-egy termék jellegzetes illatához, így nem is tudod, tulajdonképpen mik az összetevők. Az illatanyagok fejfájást és allergiás reakciót is okozhatnak az arra érzékenyeknél.

Ajánlatom mindezek helyett, egy olyan természetes golyós dezodor, ami probiotikumokkal és prebiotikus rostokkal dúsított, és mentes az alumínium-származékoktól, SLS-től, parabénektől, alkoholtól és allergénektől. 

Részletesebben:

Izzadásgátlót vagy bio dezodort használsz? >>>

aluminium-mentes-deosol-dezodor.jpg